 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: magyar pártkongresszus - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. október 10. kedd (MTI-tud) - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa és annak határozatai az NSZK rádió- és tévéállomásainak műsorában éppúgy az éredeklődés egyik központi témája, mint a mérvadó újságok keddi számainak hírmagyarázataiban.
Az ARD tévéadó szerint a kongresszus utat mutatott átfogó
reformok és a szocialista piacgazdaság irányában, s a program az
eddigi államszocializmussal való szakítás. Az MSZP a mérsékelt és
reformpolitikusként jellemzett Nyers Rezső elnök vezetésével
alkotmányos többpártrendszer, a piacgazdaság és a magántulajdon
elismerésének a híve.
A Deutschlandfunk, amely előző nap is részletesen tudósított az
eseményről, kedden beszámolt a kongresszus befejezéséről, s fő
híreiben lényegi pontként kiemelte: az MSZP ajánlotta, hogy október
23-ikát a nemzeti megbékélés jegyében nyilvánítsák emléknappá,
oszlassák fel a fegyveres munkásőrséget és önkéntes alapon működő
társadalmi szervezetté alakítsák át. A rádió szintén fontosnak
tartja a reformer Nyers Rezső elnöki megbizatását.
A Süddeutsche Zeitung, az NSZK legnagyobb példányszámú országos
politikai napilapja a ,,Magyar példa,, című vezércikkében felhívja a
Nyugatot, hogy adja meg a magyar reformereknek azt a támogatást,
amelyet egyelőre még megtagad tőlük saját közömbös és kiábrándult
lakosságuk. E reformerek ugyanis nemcsak önálló úton járva a
nyugat-európai pluralista demokráciamodellt tették magukévá, hanem
ezzel azt is bebizonyították, hogy Magyarország az utóbbi évtizedek
ellenére továbbra is Közép-Európához óhajt tartozni. Emellett a lap
szintén kiemelkedő fontosságú tényezőnek tartja, hogy a magyar
reformerek sikerétől vagy balsikerétől függ majd, hogy példájukkal
iskolát teremtenek-e a szovjet hatalmi övezet peremállamaiban is.
A tekintélyes újság szerint Pozsgay Imre ékesszólása és híveinek
meggyőző érvelése magával ragadta ugyan a küldöttek többségét, ám a
pártkongresszus mégsem tekinthető valamiféle olyan mosógépnek,
amelybe csak úgy egyszerűen bele lehet gyömöszölni egy foltokkal
eléktelenített kommunista pártot, hogy aztán egy patyolatfehér
demokratikus szocialista pártot húzzanak ki belőle. Ezt az eljárást
még a Pozsgay-féle lágyítószerrel sem lehet meghonosítani. (folyt.)
1989. október 10., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|