|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - ,,Út a jövőbe a demokratikus szocializmus ,, jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg - több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában -, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben.
Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma ,,keserédes,,. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonló jellegű, magas szintű tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel. A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította, hogy a pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|