|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (1. rész)
|
1989. október 8., vasárnap - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták.
Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már nagy többséggel meghozott s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítványának elfogadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. Ő maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platformok konszenzusa alapján összállított listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését, miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna kezdeményezését. Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a javaslatot, aminek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823 ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt. A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a "Történelmi útunk tanulságai", valamint a párt tervezett programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván újabb ügyrendi javaslatot jelentett be. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|