Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (1. rész)
1989. szeptember 23., szombat - Az MSZMP hajdani monolitikus egységének nyoma sem mutatkozott a kongresszusi küldöttek szombati szekszárdi regionális tanácskozásán. A résztvevő öt megye - Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala - mintegy 120 delegátusa nem alkotott közös platformot, sok részletkérdésben heves viták is tarkították a csaknem tíz órás eszmecserét, a párt gyökeres megújításának alapvető elvi és szervezeti kérdéseiben azonban a döntő többség azonos, vagy egymáshoz közeli nézeteket hangoztatott. Az előkongresszusnak is szánt tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, Vastagh Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és délután bekapcsolódott az eszmecserébe Kovács Jenő, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Rövid ügyrendi vita után a tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy nem az eredetileg tervezett szekcióüléseken, hanem teljes körben vitatják meg a programnyilat tervezetének és a párt leendő alapszabályának sarkalatos pontjait. Mindenekelőtt azonban meghallgatták Pozsgay Imre beszámolóját a politikai egyeztető tárgyalások tapasztalatairól és a programnyilatkozat tervezetéről. Az előbbi témakörről szólva Pozsgay Imre kijelentette, hogy a záróülésen az ország szempontjából a lehető legkedvezőbb megoldás született. A közösen elfogadott sarkalatos törvények a parlamenti jóváhagyás után kellő biztosítékokat nyújtanak a békés átmenethez. A soron következő kongresszus pedig megteremtheti azokat az alapfeltételeket, hogy a jövőben az MSZMP vagy annak utódja ne defenzív módon, hanem konstruktív polémiával vehessen részt a politika formálásában. (folyt.köv.) 1989. szeptember 23., szombat 22:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (2. rész)
Alapvető kérdés, hogy miféle egységet kíván tagjai sorában a párt - mondta Pozsgay Imre -, mert a régi tekintélyelven már nem biztosítható a közös fellépés, az együttes cselekvés. Az állásfoglalásra késztető kérdések sorában említette Pozsgay Imre a modell- vagy rendszerváltás ügyét, a marxizmushoz való viszonyt és a névváltoztatást. A jövőbeni cselekvőképesség a bénultság feloldása elkerülhetetlenné teszi annak kimondását, hogy a párt tagsága nem felelős a nevében, de nélküle elkövetett hibákért és bűnökért. Ezzel együtt a politikai elszámolás, de nem a leszámolás szándékával meg kell jelölni a felelősök körét. Be kell mutatni, hogy a társadalom nem egy pártmozgalommal, hanem egy közhatalommal volt kapcsolatban, amely felelősségét leplezve a párt mögé rejtette cselekedeteit. A vita során többen kifejtették véleményüket a modell- vagy rendszerváltás kérdéseiről. Az álláspontok között lényegi különbségek alig mutatkoztak, inkább e fogalmak értelmezéséről és várható fogadtatásáról elmélkedtek. Élénkebb és lényegbevágóbb vita alakult ki azután, hogy az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom egyik jelenlévő szóvivője azt indítványozta, hogy a kongresszus ne tárgyalja meg a Történelmi utunk című dokumentumot. Érvei szerint a múltban vájkálás tovább erősítheti a párttagság bűntudatát, és a negatív megállapítások a társadalom biztalmát is gyengítik a párt iránt. A jelenlévők döntő többsége elutasította ezt az álláspontot. Az alapszabály-tervezet vitaindítóját Kovács Jenő, az MSZMP KB-titkára tartotta. Leszögezte, hogy a kongresszusnak szigorúan a többségi elv alapján kell döntenie az új szervezeti és működési rend ügyében. (folyt.köv.) 1989. szeptember 23., szombat 22:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (3. rész)
Alapkérdésnek minősítette annak pontos rögzítését, hogy kit vár a soraiba és kinek az érdekében kíván tevékenykedni a párt. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a természetes életközösségekben szabadon szerveződő alapszervezetek maguk hozhassák létre képviseleti testületeiket. A vitában felszólalók többsége a párt új tisztségviselőinek és az országos testületek tagjainak választási módjáról fejtette ki véleményét. A többség olyan választási rendet kíván, amely kizárja, hogy a vezető testületekben ellentétes politikai alapállású emberek kerüljenek. Javaslatok hangzottak el arról is, miként lehetne bővíteni a jelöltként számba vehetők körét is, hogyan lehetne új, kevéssé ismert politikusokkal felfrissíteni az országos vezetést. (MTI) 1989. szeptember 23., szombat 22:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »