|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Irány a demokratikus, modern Magyarország - reformpárti est a Műegyetemen (3. rész)
|
Az Auditórium Maximumban rendezett polpódiumon Pozsgay Imre, Hámori Csaba, Ágh Attila, Kádár Béla és Balogh Sándor válaszolt a hallgatóság kérdésekre. A rendezők egy, a tavalyi rendezvényen rögzített videofelvétellel szembesítették a válaszadókat, akiknek a véleménye nem sokban tért el az elmúlt évitől. Ágh Attila arról szólt, hogy az államszocialista modell lebontása annyit haladt előre, mint oldalirányba. A feladat továbbra is adott, ám a politikai vezetés az elszántságát még mindig nem mutatta meg. Véleménye szerint az MSZMP kongresszusa változást hozhat e kérdésben. Hámori Csaba az egy évvel ezelőtti álláspontjára emlékeztetve szólt arról, hogy sokan meg akarták kövezni azért, mert kimondta, hogy a kommunizmus utópia, azóta azonban ez már többeknek véleménye lett. Pozsgay Imre a lényeget továbbra is annak tisztázásában látja, hogy ki viseli a döntések felelősségét. Kádár Béla gazdasági kérdéseket érintve hangoztatta: hazánk nem tud talpon maradni a világgazdaság áramlataihoz való igazodás nélkül. Mind az, amit annak idején követelményként megfogalmazott mára közhellyé ,,nemesedett,,, hiszen megvalósulóban a sokszektoru tulajdonforma, s a világgazdasági nyitáshoz kezdenek megteremtődni a politikai feltételek. Balogh Sándor arra helyezte a hangsúlyt, hogy a múlttal való tisztességes elszámolás még nem történt meg. Figyelmeztetett: nem szabad abba a hibába esni, hogy a keleti irányu szervilizmust nyugati orientációju hódolás váltsa fel. A semlegesség feltétele - szerinte -, hogy egy ország meg tudja magát védeni, vagy e törekvéséhez nemzetközi biztosítékot kapjon a Szovjetuniótól és az Egyesűlt Államoktól. Ha ezt nem vesszük figyelembe, e ,,játszmában nem partnerek, hanem labda leszünk,,. A visszarendeződés esélyeit firtató kérdésre Pozsgay Imre úgy válaszolt, hogy nincs olyan társadalmi erő, amely jelentős támogatást kaphatna ez ügyben. A visszerendeződés politikai erői gyengébbek, mint a reform iránt elkötelezett hiveké. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a visszarendeződés híveit nem szabad könnyedén kezelni, mert reális hatalmi tényezőről van szó. Sztálinista jelképekkel, szimbólumokkal még az elégedetlen rétegeket sem sikerűlhet megmozgatniuk, ám ha szociális demagógiára építkeznek, az veszélyt jelenthet a békés átmenetre. Szólt arról is, hogy az MSZMP kongresszusán a pártnak nincs más esélye megújulásra, mint a reformerők győzelme. (folyt.köv.)
1989. szeptember 21., csütörtök 21:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|