 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros - csehszlovák közlemény (1. rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. szeptember 20. szerda (MTI-tud.) - Csehszlovákia semmit sem változtatott a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos álláspontján, továbbra is szerződésszegéssel vádolja Magyarországot, kártérítést követel és ellenlépésként saját területén készül áttölteni a Duna medrét - derül ki abból a közleményből, amelyet a csehszlovák-magyar nemzetközi jogi szakértői megbeszélések befejeztével szerdán adott ki a csehszlovák hírszolgálati iroda.
Emlékezetes, hogy hétfőn és kedden csehszlovák-magyar szakértői
tárgyalásokat tartottak Prágában a bős-nagymarosi vízlépcsővel
kapcsolatos nemzetközi jogi kérdésekről. A magyar küldöttséget Bán
Tamás igazságügyminisztériumi főosztályvezető, a csehszlovákot Otto
Kunz, a prágai Károly egyetem jogi kara mellett működő nemzetközi
kapcsolatok intézetének igazgatója vezette. Az érdemi tárgyalások
kedden értek véget, szerdán csupán a megbeszélések tényét rögzítő
jegyzőkönyvet írták alá.
Mint arról hírt adtunk, a magyar küldöttségvezető az MTI prágai
tudósítójának adott nyilatkozatában már kedden elmondotta, hogy a
megbeszélések konkrét eredmény nélkül értek véget, és hogy a
csehszlovák fél továbbra is ragaszkodik álláspontjához.
A CTK által nyilvánosságra hozott csehszlovák közlemény most
újólag felsorolta a legkülönbözőbb fórumokon már eddig is
hangoztatott prágai vádakat. Ezek szerint Magyarország azzal, hogy
Nagymarosnál és a bősi szakaszon felfüggesztette a munkálatokat,
egyoldalúan megsértette a vízlépcsőrendszerről 1977-ben kötött
csehszlovák-magyar kormánymegállapodást, nem tartotta be annak a
vitás kérdések megoldására vonatkozó rendelkezéseit. Csehszlovákia
szerint a magyar lépés ellentétes a szerződéses jogról szóló 1969-es
bécsi megállapodás ötvenhetedik cikkelyével is. A közleményben az
olvasható: a csehszlovák jogászok rámutattak arra, hogy a nemzetközi
szokásjog általánosan elismert alapelvei szerint a szerződésszegő
államot felelősség terheli és kártérítést kell fizetnie.
Leszögezték, hogy Magyarország az egyoldalú lépéssel kárt okozott
Csehszlovákiának, amelyet az 1977-es szerződés huszonhatodik
cikkelyének megfelelően köteles megtéríteni. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|