 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az uránbányászok és a kormány képviselőinek találkozója (3.rész)
|
Ezután az uránbányászok képviselői kaptak szót. Közülük többen
hevesen reagáltak a bányabezárási javaslatra, majd jónéhány konkrét
kérdést tettek fel a kormány képviselőinek. Marián Tamás vájár
keveselte az információt a munkahelyteremtések lehetőségeiről, de
hozzátette, hogy az elhangzottak alapján megérti a kormány gondjait.
Zsíros József váját szóvátette, hogy egyes munkaközvetítők
kőművesekké vagy videoszerelőkké akarják átképezni az
uránbányászokat, ráadásul fele-harmada fizetésért. Baráti Zoltán a
bánya számítóközpontjának vezetője azt mondta, hogy az alacsony árat
tartalmazó szerződésekért nem tehetők felelőssé a bányászok. Arra
figyelmeztetett, ha idejekorán kimondják a bánya bezárását, akkor a
tárgyalási pozíciók romlanak. Arról is szólt, hogy a bezárás
milliárdokba kerül, ezzel tehát a költségvetés nem sokat nyer.
Javasolta, hogy a vállalatnak adjanak 2-3 évi futamidőt arra, hogy
tovább kereshessen partnereket a bányászat folytatásához. Volt olyan
felszólaló, aki semmiképpen nem tudta elfogadni az uránbánya
bezárását, de örömét fejezte ki, hogy végre tárgyilagos légkörben
ülhettek asztalhoz a kormányzati vezetőkkel. Több felszólaló az
ország energiahelyzete miatt érzett aggodalmának adott hangot, mások
pedig az újrakezdéssel kapcsolatosan a kisvállalkozások ösztönzését
ítélték meg negatívan.
A kormány képviselői válaszaikban mindenekelőtt nagyobb türelmet
kértek. Horváth Ferenc például elismerte, hogy 10-15 évvel ezelőtt
feleslegesen nagy befektetést fordítottak az uránbányászatra, bár
akkor más volt a piaci helyzet, s ráadásul a kőolajválság is akkor
robbant ki. Auth Henrik ipari miniszterhelyettes hozzáfűzte, hogy a
tárca javasolni fogja a kormánynak: vezessen be megfelelő
végkielégítési rendszert, támogassa anyagilag a családok kényszerű
átköltözéseit, teremtse meg a korkedvezményes nyugdíjazás
feltételeit, az uránbányászoknál is vezesse be az egészségkárosodási
kedvezményt, továbbá a különféle keresetkiegészítéseket is
alkalmazza.
A hosszúra nyúlt találkozó résztvevői végül egyetértettek abban,
hogy a párbeszédet folytatni kell, s ere az egyeztető fórum mielőbbi
megalakítása jó színteret adhat. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 19:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|