|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Eseménynaptár
|
München, 1989. szeptember 14. (SZER, Magyar híradó) - Holnap, pénteken délután 3 órai kezdettel tüntető menet indul a budapesti Liszt Ferenc tértől a Lenin körúton át a Közlekedési Minisztérium elé. A demonstrációt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szervezi, így kívánva felhívni a figyelmet arra, hogy a járdák, közutak és középületek tervezésénél és kivitelezésénél Magyarországon még mindig nem számolnak a tolókocsival közlekedő mozgássérültek, valamint a bottal járó idős emberek és a babakocsit toló családok igényeivel. - Holnap délután 5 órakor a Magyar Demokrata Fórum budai szervezetei politikai nagygyűlést tartanak a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Meghívott vendégek: Csurka István író, dr. Kónya Imre jogász és dr. Raffay Ernő történész, szegedi országgyűlési képviselő. - Folytatódik a Kereszténydemokrata Néppárt tagtoborzó gyűléssorozata. Holnap délután 5 órakor a budapesti V. kerületben, a Március 15-ike tér 8-as szám alatt lesz találkozó. - Holnap délután 6 órakor a Szabad Demokraták Szövetségének budapesti, V. kerületi szervezete tagtoborzó összejövetelt tart a Belvárosi Ifjúsági Művelődési Házban - V. kerület, Molnár utca 9. szám alatt. Pető Iván tart beszámolót a háromoldalú politikai egyeztetőtárgyalásokról. +++
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Forint - rubel - 1. folyt.
|
Ha ez így nem elég komplikált, tovább bonyolítja a dolgot az a körülmény, hogy szovjet exportrendelések teljesítéséhez igen gyakran több-kevesebb nyugati importra, azaz nyugati devizára van szükség, amit az érdekelt vállalatnak egy másik árszorzó alapján kell forint-ráfordításával biztosítania. De ha teljesen homályban marad is, hogy a forint a rubelhez képest tulajdonképpen mennyit ér, az egyértelműen világos, hogy a szovjet kereskedelemből hatalmas veszteség származik. A veszteség egyik forrása a krónikus többlet. A magyar fél hosszú idő óta rendszeresen jóval többet ad el, mint amennyit vásárol. Természetesen konvertibilis pénznemek esetében a többlet elérése a logikus cél, hiszen az ország valutabevételeit gyarapítja, fizetési mérlegét erősíti. De ebben a sajátos viszonylatban minden a feje tetejére áll, itt az nyer, aki deficiteket csinál és az veszít, aki többleteket halmoz. Azért veszít, mert a többletet nem lehet realizálni sem áruban, sem szolgáltatásban, sem fizetőeszközben. Naturális veszteség szó szerint abból adódik, hogy több áru megy ki az országból, mint amennyi bejön oda. A másik veszteség pedig abból származik, hogy a magyar-szovjet államközi szerződések feltételei, elsősorban árfeltételei a legtöbb esetben rendkívül hátrányosak Magyarországra nézve. Megérdemel egy kis kitérőt annak a vizsgálata, hogy miért annyira hátrányosak? Itt részben arról van szó, hogy nem a piachoz igazodó szuverén vállalatok szerződnek egymással, amelyek csak kölcsönösen kifizetődő feltételekben lennének hajlandóak megállapodni, hanem olyan államok, amelyek alá-fölérendeltségi viszonyban állnak. A teljes magyarázat azonban összetettebb. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Forint - rubel - 2. folyt.
|
Magyarország elsősorban olyan gépeket és iparcikkeket exportál, amelyek a világpiacon nem versenyképesek, csak KGST-piacokon találnak vevőre. A Szovjetunió viszont elsősorban olyan nyersanyagokat és energiahordozókat kínál, amelyek - éppen azért, mert nem feldolgozott termékek - a világpiacon is eladhatók keményvalutáért. Ezzel a különbséggel mindkét fél tisztában van, amikor a szerződéseket megkötik, tehát a legtöbb magyar cikk ára viszonylag alacsony a szovjet fél áraihoz képest. Az persze feltétlenül igaz, hogy ez az előnytelen helyzet abból a gazdasági berendezkedésből, torz gazdasági fejlesztésből, termékszerkezetből származik, amelyet a Szovjetunió kényszerített Magyarországra. De ez a körülmény természetesen sohasem jöhetett szóba az államközi szerződések megkötése során. Az érintett magyar vállalatoknak, amelyeket az államhatalom megbízott a szerződésekből rájuk háruló kötelezettségek teljesítésével, mindebbe nem volt lényeges beleszólásuk, de évtizedekig nem is volt panaszra okuk. Az állam ugyanis megtérítette nekik az előnytelen feltételekből származó veszteségeket, sőt még fiktív nyereséget is biztosított nekik, mindezt a költségvetésből hatalmas szubvenciók formájában. Elsősorban nagyvállalatokról volt szó, amelyek fejlesztésre is komoly állami támogatást kaptak, amelyek vezetői személyileg is szorosan belefonódtak a politikai hatalomba. Ők nem kockáztattak semmit. A veszteségeket az állami költségvetés közvetítésével a társadalomnak kellett viselnie. A jelenlegi általános válság ezen a területen is lassan, keservesen kikényszerít változásokat. Tavaly júliusban a kormány úgy döntött, hogy megvonja a szovjet piac szolgálatára vezényelt vállalatoktól azokat a szubvenciókat, amelyeket az árveszteségek kiegyenlítésére kaptak. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Forint - rubel - 3. folyt.
|
Az érdekelt nagyvállalati lobby hatalmas jajveszékelésben tört ki, és a dolog iróniája, hogy ebben volt is némi logika, elvégre - mint végre felfedezték és ki is mondták: az államhatalom hozta őket ilyen helyzetbe, az államhatalom diktálta rájuk a kedvezőtlen termékösszetételt, csakúgy mint az előnytelen árak elfogadását és mindezt a szubvenciók fejében, amelyet most egycsapásra elvesz tőlük. Ismét érvényesült az egy lépés előre, fél lépés hátra gyakorlata. A kormány, hogy lecsillapítsa tiltakozó iparbáróit, felajánlotta a kompenzációt. Tavaly szeptemberben leértékelte a forintot a rubelhez képest, vagyis módosította a javukra a szovjet forgalomra érvényes árszorzót. Addig egy-egy rubelnyi magyar exportért 26 forintot fizetett ki nekik a Nemzeti Bank, tavaly szeptembertől 29-et, majdnem 12 százalékkal többet. Ez a kompenzálás azonban elképesztő baklövésnek bizonyult. A vállalatok - mondhatni - felhívást kaptak a keringőre, hogy maximálisan kihasználják a számukra kedvezőbb árszorzóból kínálkozó lehetőségeket, tehát fokozzák a Szovjetunióba irányuló exportjukat ,és csökkentsék az importot. Amúgy is erre ösztönözte őket a kormány lépése. Ha behoztak valamit a Szovjetunióból, ez már rubelenként 29 forintjukba került 26 helyett, viszont ha exportáltak, minden rubelnyi árbevétel után 3 forinttal többet kaptak a Nemzeti Banktól, mint korábban. Az ország veszteségének egyik forrása tehát, a meddőn felhalmozott többlet, tovább gyarapodott, éppen akkor, amikor a sürgős leépítése lett volna indokolt. Ez a kompenzáció végzetesen jól sikerült. Annyira jól sikerült, hogy idén az első félévben nem kevesebb, mint 800 millió transzferábilis rubelnyi új többlet halmozódott föl, illetve ennek megfelelő új veszteség az ország számára. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Forint - rubel - 4. folyt.
|
Az új intézkedés logikus korrekciója ennek a baklövésnek. Az exportőr ezentúl 27 forint 50-et kap a banktól 29 helyett, ha importál, csak 27,50-et fizet be 29 helyett. De hozzá kell tenni, hogy amilyen logikus, olyan szánalmas is ez a korrekció. Az új árszorzó még mindig valamivel jobban ösztönöz a meddő többlet halmozására, mint a tavaly nyári, amikor még 26 forint volt a mostani 27,50-nel szemben. A korrekció amolyan egynegyed lépés előre, vagyis a gyakorlatban nem old meg semmit. +++
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|