|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a Magyarorszégon tartózkodó NDK- állampolgárok kiutazásáról (2.rész)
|
A ,,határzár,, feloldását végül egy héttel elhalasztották, mert az NDK még egy kísérletet tett arra, hogy propagandakampánnyal hazatérésre bírja állampolgárait. A kampány azonban nem járt sikerrel; nemhogy csökkent, de még növekedett is az NDK-ból Magyarországra érkezők száma. (Az NDK időközben ugyanis továbbra sem korlátozta állampolgárainak magyarországi utazásait.) Az egyhetes halasztás után a magyar kormány most bejelentette a korábban elhalasztott intézkedést. A döntést motiváló körülmények sorából Horn Gyula kiemelte: Magyarország mindvégig egyértelműen leszögezte, hogy senkit sem fog akarata ellenére távozásra bírni, azaz kitoloncolni. Másik fontos körülmény, hogy hazánk nem tekinti menekülteknek az NDK-állampolgárokat - akik egyébként ilyen kérelemmel nem is fordultak a magyar szervekhez. A döntést sürgette, hogy határon kialakult helyzet hovatovább tarthatatlanná vált, veszélyeztette az állam biztonságát is. A döntés kulcselemei közé tartozik továbbá hogy Magyarország nem fogadhatja el az NSZK útlevelek érvényességét az NDK-állampolgárok esetében. Ez súlyos politikai presztízskárokat okozott volna az NDK számára, mivel tagadná fennhatóságát saját állampolgárai felett. Mindezeket a körülményeket a magyar külügyminiszter közölte tárgyalópartnereivel berlini útja során. Horn Gyula nyilatkozatában tagadta azokat az NSZK-sajtóban elterjedt híreket is, miszerint Magyarország ,,fejpénzt,, követelne a kiutazó NDK-állampolgárok után. Ezek a képtelen találgatások nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyar népet is sértik. Magyarország soha senkitől semmiféle fejpénzt sem kért - és nem is kapott. A magyar diplomácia vezetője befejezésül reményét fejezte ki, hogy az intézkedés miatt nem szenvednek károkat a sokrétű, kölcsönös érdekeken nyugvó magyar-NDK kapcsolatok. (MTI)
1989. szeptember 10., vasárnap 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|