|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a Magyarorszégon tartózkodó NDK- állampolgárok kiutazásáról (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Hétfőre virradóra vége szakad a Magyarországon tartózkodó és hazájukba visszatérni nem kívánó NDK-állampolgárok bizonytalanságának: a magyar kormány egyoldalú döntésének értelmében pontban éjfélkor minden kiutazni szándékozó előtt felemelkedik a sorompó a határ mentén.
A kormány döntését Horn Gyula külügyminiszter jelentette be vasárnap a televízió Hét című műsorában. A televíziónak és az MTI-nek adott nyilatkozatában az intézkedés hátteréről a magyar külügyek irányítója a többi között elmondta: a magyar szervek becslései szerint jelenleg mintegy 60 ezer NDK-állampolgár tartózkodik hazánkban. Számuk azonban napról napra növekszik, s egyre többen vannak közöttük, akik nem kívánnak visszatérni az NDK-ba, hanem külföldre, mindenekelőtt az NSZK-ba szeretnének áttelepülni. A kormány mostani döntése értelmében a magyar határőrizeti szervek bármelyiküket korlátozás nélkül átengedik a határon - függetlenül attól, végülis hányan vágnak neki az útnak. Ausztria pedig minden bizonnynal beengedi az NDK-sokat. Az intézkedés időtartamát firtató kérdésre Horn Gyula megismételte a hivatalos közlemény megfogalmazását, miszerint ideiglenes jellegű döntésről van szó, amelynek hatálya attól függ, mikor találnak más megoldást a problémára. Az időtartamot egyelőre nem lehet meghatározni, azonban ,,egy biztos nem 24 órára szól,,. A külügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy a magyar lépést az NDK-val folytatott - végső soron sikertelen - tárgyalások előzték meg. Augusztus 31-i berlini útja során tájékoztatta tárgyalópartnereit a magyarországon kialakult helyzet tarthatatlanságáról, s leszögezte azt is, hogy a kialakult állapotokért Magyarországot semmiféle felelősség sem terheli. Magyar részről ugyanis senkit sem biztattak arra, hogy ne térjenek vissza hazájukba. A külügyminiszter az áldatlan helyzet megoldása érdekében arra kérte az NDK hatóságait, hogy az esetleg hazatérő állampolgárainak ne csupán büntetlenséget biztosítsanak, hanem ígérjék meg: pozitívan fogják elbírálni kérelmüket az NSZK-ba való áttelepülésre. Erre azonban akkor nem kapott igéretet tárgyalópartnereitől, ezért közölte: a magyar kormány szeptember 4-től egyoldalú intézkedést vezet be. (folyt.köv.)
1989. szeptember 10., vasárnap 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|