|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató a SZOT üléséről (1. rész)
|
1989. szeptember 6., szerda - A Szakszervezetek Országos Tanácsának szerdai zárt ülése után Nagy Sándor főtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be: az országos tanács a szakszervezetek és a kormány közötti konfliktushelyzetről, és annak feloldásáról, a háromoldalú tárgyalások helyzetéről, a politikai pártokhoz fűződő viszonyról, a SZOT vagyoni helyzetéről és a vagyonfelmérésről tanácskozott.
A testület úgy határozott, hogy a kormánnyal folytatni kell a tárgyalásokat és közös erőfeszítéssel szükséges megoldást találni a gondokra. Helyeselték az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívásának gondolatát is. A SZOT tárgyalási csomagtervében szerepel egyebek között a minimális bérek összegének emelése, mert szerintük az árszínvonal már a módosított növekedési ütemet is meghaladta. Javasolják továbbá a közszolgáltatásban és a költségvetési szerveknél dolgozók béremelését, továbbá azt is, hogy a kormány jelentse ki: az év hátralevő részében nem hoz olyan döntéseket, amelyek tovább növelnék az árszintet. Elemezték a dolgozók kereseti helyzetét, amely jelenleg meglehetősen nagy szélsőségek között mozog. Van olyan vállalat, ahol az első negyedévben az átlagkeresetek 85 ezer forintot tettek ki, s van ahol csak néhány ezer forintot. Legalább 60-70 vállalatnál nem tudták megvalósítani az ez évre tervezett 3 százalékos béremelést sem. Az országos tanács tárgyalni kíván a kormánnyal a szakszervezeti mozgalom működésének feltételeiről, a jogsegélyszolgálatok, a szakszervezeti tisztségviselők munkahelyi védelméről, és a tagdíjak adómentességének megőrzéséről is. A főtitkár mindehhez hozzáfűzte: szükség szerint a mozgalom nem mond le a nyomásgyakorlás eszközeiről sem. A háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban megerősítették: ha a választójogi törvény a Parlament elé kerül, a SZOT fenntartja jelöltállítási jogának követelését. Amennyiben ezt a jogot számukra nem biztosítanák, akkor jelöltjeik valamelyik párt színeiben vagy független jelöltként vagy választási szövetségben, esetleg mással létrehozott választási pártként kívánnak képviselethez jutni. A háromoldalú tárgyaláson csakis egyenrangú partnerként hajlandók a továbbiakban részt venni, amíg a másik két fél nem nyilvánítja ki ezt, addig nem térnek vissza a tárgyalóasztalhoz. Pozitívnak tartják a Jószolgálati Bizottság állásfoglalását, de mint fogalmaztak, önmagában ez még nem elég. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató a SZOT üléséről (2. rész)
|
Ugyanakkor semmiképpen nem mondanak le a különböző törvénytervezetek véleményezésének lehetőségéről. A szakszervezetek érdekeltek a gazdasági, szociális témákban folyó tárgyalásokon való részvételben is, de azokon a megbeszéléseken is csak egyenrangú félként ülnek ismét asztalhoz. (A sajtótájékoztató közben Bálint Attila szóvivő közölte: értesülése szerint a Parlamentben folyó háromoldalú tárgyalásokon az MSZMP úgy nyilatkozott, hogy a harmadik oldal is egyenrangú tárgyalópartner, hasonló kinyilatkoztatásra az Ellenzéki Kerekasztal még nem volt hajlandó.) Nagy Sándor elmondta, hogy az országos tanács a különböző pártokhoz fűződő viszonyról úgy foglalt állást, hogy bármelyik párttal hajlandó együttműködni, ha azok programja a munkavállalói érdekeket megfelelően képviseli. Közölte, hogy a testület arról is döntött, miszerint rövidesen tárgyalási javaslattal fordulnak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájához és az alternatív szakszervezetekhez, s együttműködést ajánlanak a gazdasági, szociális jellegű tájékozódásban, az érdekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a szakszervezeti vagyon kezelésében, hasznosításában. Ez utóbbi esetében a SZOT abból indul ki, hogy a szakszervezeti vagyon a tagságé. Kérik viszont, hogy a tárgyalások idején a partnerek függesszék fel egymás tevékenységének minősítését. A SZOT vagyoni helyzetéről egyébként a tételes felmérés a Népszavában jelenik meg. A SZOT legközelebbi ülése szeptember 22-én lesz, amikor is a gazdaságpolitikai alternatíváról és az üzemi tanácsok létrehozásának lehetőségeiről tárgyalnak. A SZOT főtitkára kérdésekre válaszolva elmondta: a különböző pártokkal való együttműködéskor mérlegelik azok véleményét a társadalompolitikai kérdésekben, továbbá szociális és gazdasági elképzeléseiket. Arról is szólt, hogy néhány párttal már tárgyaltak, például a szociáldemokratákkal, az MDF-fel és az MSZMP-vel is. Arra is kitért, hogy neki és Kovács László bányászszakszervezeti vezetőnek jónéhány kérdésben ellentétes álláspontja alakult ki az MSZMP vezetésével, s mindketten közölték a legutóbbi KB-ülésen, hogy KB-tagságukat és szakszervezeti vezetői funkcióikat nem tudják összeegyeztetni. Az ezzel kapcsolatosan kialakult vita a KB-ban még nem zárult le, az a következő ülésen folytatódik. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató a SZOT üléséről (3. rész)
|
A mozgalom érdekelt az országban folyó gyökeres változások megvalósításában, de a munkavállalók érdekvédelme elsődleges - mondotta a főtitkár. Nagy Sándor a munkástanácsok alakulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: a kérdéskört az országos tanács következő ülésén megvitatják. Tény, hogy az eddigi vagy 92 százalékos szakszervezeti szervezettség során még nem vetődött fel a dolgozói kollektívák jogai, illetve a szakszervezeti jogok gyakorlásának szétválása, de a vegyestulajdonú gazdaság, a színes, pluralista szervezeti élet felveti ezt a kérdést. A főtitkár egy másik észrevételre reagálva annak a személyes véleményének adott hangot, miszerint a SZOT-nak nem szabad elzárkóznia a szakszervezeti vagyon megosztásától sem, erről is tárgyalni kívánnak az alternatív szakszervezetek. Célszerűnek tartotta egy olyan korszerű vagyonkezelő intézmény létrehozását, amely a megfelelő vagyonmegosztási formát kidolgozná. A BBC tudósítójának kérdésére a főtitkár azt mondta: nem latolgatja az MSZMP-ből való kilépését, és egy más pártba való esetleges belépését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a SZOT esetleg utasítaná-e tagjait arra, hogy a választásokon mely pártra szavazzanak, Nagy Sándor azt mondta, erről szó sincs, ma senki nincs olyan helyzetben, hogy ilyen utasítgatásokat osztogasson. Egy francia újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy valóban erőteljes a SZOT iránti bizalomvesztés, és részben ennek tudható be, hogy több üzemben létrejöttek a munkástanácsok. (MTI)
1989. szeptember 6., szerda 19:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|