 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Moldava 2. rész
|
Akadtak, akik már a parlamenti ülésszak előtt formai
kifogásokkal éltek, mondván, hogy 9 nap kevés a tervezetek alapos
áttanulmányozásához. (Az ülésszak augusztus 29-én kezdődött, a
törvényhozók pedig csak 2O-án kapták meg a dokumentumokat.) Az
mindenesetre tény, hogy a moldavai sajtó hónapok óta naponta
foglalkozott a törvénytervezetekkel, azokról szinte össztársadalmi
véleménynyilvánítás folyik.
A nem moldován anyanyelvűek közül, - az itt élők 35-4O százaléka
- sokan itt születtek, itt nőttek fel, saját otthonuknak tartják a
köztársaságot. Vannak olyan városok, ahol az orosz nemzetiségűekkel
szemben a moldovánok 25-3O százalékot tesznek csak ki. Főleg ezeken
a helyeken élnek olyanok, akik nem tudnak szinte egy mukkot sem
moldovánul, s most állásukat, otthonukat féltik - még akkor is, ha
végül a nemzetiségek közvetítő nyelveként a moldován és az orosz a
törvény szerint egyenrangú. Velük szemben jogosan vetődik fel a
kérdés: elítélendő-e, hogy egy köztársaságban rákényszerülnek a
többségi nemzet nyelvének elsajátítására?
A parlamenti vita jól érzékeltette, hogy a sztrájkolók által
kikövetelt szovjet legfelsőbb tanácsi különbizottságnak akad majd
mivel foglalkoznia. A parlamenti vitában felszólaló egyik küldött -
történetesen egy költőnő - egy Moszkva támogatásával működő ,,titkos
maffiáról, , beszélt, más honatya pedig állítólagos tiraszpoli
autodaféről szónokolt, később maga ismerve be, hogy csupán vaklárma
volt vádaskodása.
A Moldavai Népfrontnak a nyelvtörvényt lelkesen és aktívan
támogató hívei saját tevékenységükkel akarták bebizonyítani, hogy
nyelvében él a moldován nemzet is. A következő napok, hetek kérdése
azonban az, hogy - a mögöttes politikai és társadalmi feszültségek
enyhítésével - megteremthető-e a béke a nyelvi háború frontján. +++
Szántó András (Moszkva) MTI-Panoráma
1989. szeptember 6., szerda 11:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|