Rendszerváltás és az MTI

	Középszintű háromoldalú tárgyalások (1. rész)
1989. szeptember 4., hétfő - Majdnem egyórás napirenden kívüli vitával kezdődött meg hétfőn délután a Parlamentben a középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalás, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Orbán Viktor, a harmadik oldalét Rabi Béla vezette. Kemény Csaba levezető elnök javasolta, hogy a jószolgálati bizottság vizsgálja meg: miért vonult ki a tárgyalásokról a SZOT, valamint azt is, hogy miért maradt el a kívánatostól a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások üteme. Domonkos István, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője beszámolt az EKA és a parlamenti bizottsági elnökök múlt heti találkozójáról. Ezen kifejezésre jutott, hogy a képviselők egy része aggályokkal tekint a háromoldalú tárgyalásokra, ezért javasolta, hogy a bizottsági elnökök megfigyelőként vehessenek részt a tárgyalásokon. Pozsgay Imre azt mondta: nem az információhiány a képviselők problémája, hanem az, hogy a döntésekből kirekesztettnek érzik magukat, s ez egy részüket elbizonytalanítja. Egyetértett az EKA javaslatával, mégpedig oly módon, hogy a javaslatot küldjék meg az Országgyűlés elnökének. A harmadik oldal szintén egyetértett az EKA javaslatával, hozzátéve, hogy a parlamenti fraakciók vezetői is kapjanak meghívást a háromoldalú tárgyalásokra. Ezt követően Boros Imre felolvasta az EKA nyilatkozatát, amely szerint a Münnich Ferenc Társaság felhívásai kétségbe vonják a népakarat választásokon megnyilvánuló jogosságát, amikor a hagyományos bolsevik szemlélettel hívnak fel a néphatalom és a szocializmus védelmére. Kérte az MSZMP és a harmadik olal állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tárgyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik olalon ülő egyik delegáció az ellenzéket nyiltan becsmérli, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon törvényelőkészítés, vagy nyilvános propaganda folyik-e. Az MSZMP is találna bírálni valót az ellenzék soraiban, ám nem itt van a helye a nyílt választási küzdelemnek; a harmadik oldal javasolta, hogy ezt a vitát is a jószolgálati bizottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság országos titkára visszautasította az EKA nyilatkozatát, ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy az abban felvetetteket az MFT az EKA-val megvitassa. (folyt.köv.) 1989. szeptember 4., hétfő 18:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása. Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben. Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek, alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás bizonyos területein dolgozók. A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz. Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti. Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a következő meghatározás: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.,, Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak. Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben - mint kiderült - a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél hozzájárult. (folyt.köv.) 1989. szeptember 4., hétfő 20:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)
A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta: érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon, közhatalmi szerveknél, például tanácsoknál, minisztériumoknál, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbi ülésén módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a nem közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem hozhatnak a munkahelyekre irányadó határozatokat. Az ellenzéki kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék álláspontja szerint a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet. Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de választ csak a következő kormányülés után ad. A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor kijelentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát, hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még működhessenek pártszervezetek. Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra. Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Erről a szakértők még tovább tárgyalnak. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdán folytatódnak. (MTI) 1989. szeptember 4., hétfő 21:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »