 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A hallgatók fóruma
|
------------------
München, 1989. szeptember 2. (SZER, A hallgatók fóruma) - Sík
Mária köszönti hallgatóinkat. A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai
szervezete kérte, hogy tegyük közzé a következő felhívást:
"Kedves Romániában élő magyarok
Testvéreink
A Szabad Európa
Rádión keresztül szólunk hozzátok, tudjuk, hogy így megkapjátok az
üzenetünk. Mélységesen csodáljuk azokat, akik lerombolják a
hallgatás falát és megszólalnak nemzetünk érdekében. Gondolunk itt
többek között Cs. Gyimesi Évára, Tőkés Lászlóra és a román
nemzetiségűek közül Doina Corneára stb. Nagy szükségünk van most
ilyen hősökre. Erőt, hitet adnak a többi embernek ahhoz, hogy ki
kell bírni ezt a korszakot is, mert csak így maradhatunk fenn.
Azoknak, akik már nem bírják tovább a megpróbáltatásokat,
elhagyják szülőföldjüket, azt üzenjük: ne menjenek tovább Nyugat
felé. Maradjanak Magyarországon, magyarok között. Már így is
túlságosan szétszóródott a magyarság a világban. Ne folytassuk ezt a
tendenciát. Ez a nép mindig ki tudott lábalni bármilyen mély
kátyúból is. Most is így lesz. Kérjük magyar testvéreinket, hogy
higyjenek: hamarosan jobb korszak köszön a magyarságra is. Addig ki
kell tartani. A kondukátor Ceausescu már nem sokáig bitorolja a
hatalmat.
A román népnek is szeretnénk üzenni. Üzenjük, hogy nem vagyunk
az ellenségei. Békében akar a magyar élni. Mi már megtanultuk a
leckét. Csak akkor lesz békesség ezen a tájon, ha kölcsönösen
tiszteletben tartjuk egymást. Nem határreviziót akarunk, hanem a
határokat feloldani akarjuk, hogy Kelet-Európa népei is szabadon
járhassanak át egymás országaiba.
Isten áldja a magyart. Őszinte szeretettel: az MDF nagykanizsai
szervezete." (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
Ausztriából panaszolja egy levélírónk:
- A szerencsétlen nem tud hová menni. Vagy itt marad
Ausztriában, vagy haza megy. Senki nem ad nekünk választ. Nincs
kihez fordulni a problémánkkal. Nevetséges, hogy hallgatnunk kell:
várakozási álláspont és kész. Semmilyen információ nem jut el
közénk. Mindenki találgat. Úgy élünk itt, mint valami kísérleti
egerek, akikkel lesz majd valami. Óriási kérdőjelek tátonganak
előttem. Hihetetlen, hogy nincs senki, aki törődnék velünk.
Hanák Tibor válaszol:
- Sajnos, valóban hiányos a menekültek tájékoztatása. Míg ezen
központi módon segíteni lehetne, ajánlatos mindenkinek fáradozni,
ügyeskedni egy kicsit az információ beszerzése érdekében. És mert
sok menekült számára nagy akadályt jelentenek a nyelvi, érintkezési
problémák, a nyelvtudás hiánya, a legjobb a bécsi magyar egyesületek
és szervezetek vezetőihez fordulni. Csaknem minden egyesület és
lelkészség foglalkozik a menekültek tájékoztatásával, csak hát
sokszor az a tapasztalat, hogy az új menekültek bizalmatlanok. Ez
talán jogos a magyar követség szárnyai alatt működő egyesületekkel,
de nem az 1956-os menekültek szervezeteivel szemben.
Az ausztriai magyar egyesületek és szervezetek központi
szövetségének van külön szociális bizottsága. Címe: 1040 Wien, tehát
Bécs 4-ik kerülete, Tannhauser gasse 6/1.
A katolikus lelkészség is szívesen ad felvilágosítást
kivándorlási és egyéb ügyekben. Címe: 1040 Wien, Rech gasse 8-10.
Telefon: 56-62-56.
Az evangélikus lelkészség havonta megjelenő tájékoztatót ad ki
Másokért ennyit címmel. Nem egyszer én magam is innét vettem a
menekültekre vonatkozó tájékoztatásokat, a kivándorlási
lehetőségekről szóló híreket. Megrendelhető a magyar evangélikus
lelkészség címén: 1060 Wien, Kapistráng gasse 2. Telefon: 58-777-12.
(folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
- A levélíró közli, hogy van egy találmánya, de nem tudja, kihez
forduljon vele. Attól fél, hogy visszaélhetnének kiszolgáltatott
helyzetével. Nos, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, szabadalmaztatni
kell a találmányt. Az osztrák szabadalmi hivatal címe:
Ösztereihisefsz atencamt(?) 1010 Wien (Komarkt) 8-10. Telefon:
534-24-0.
- Telefonüzenetet idézünk: "18 éve élek Ausztriában. Kijövetelem
után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza
Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy a büntetés elévült-e már,
vagy sem."
Farkas Péter válaszol:
- A Büntető Törvénykönyv rendelkezése szerint hároméves
börtönbüntetés öt év elteltével évül el. Ez az öt év az ítélet
jogerőre emelkedésének napján kezdődik. Mivel ezt az időpontot ön
nem közölte, így csak feltételezni tudom, hogy az elévülési idő már
letelt. A Btk. egy másik paragrafusa viszont kimondja, hogy minden,
az ítélet végrehajtására tett intézkedés félbeszakítja az elévülést.
A félbeszakítás azt jelenti, hogy az intézkedés meghozatalakor az
ötéves elévülési idő újra kezdődik. Vagyis ha például 3-4 évenként
országos körözést adnak ki ön ellen, és így újra meg újra
félbeszakítják az elévülést, akkor a büntetés ma is végrehajtható.
Ennek a gyakorlati valószínűsége persze nagyon kicsi.
Így is a leghelyesebb az lenne, ha ön a magyar nagykövetséghez
fordulna, mert a követség hivatalból megkeresheti az illetékes
szerveket, tehát a Belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget. A
megkeresés eredményéről pedig önt is tájékoztathatja. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
Újabb telefonüzenet:
- Abban, hogy az idióta Hitler a balti államokat eladta a
gyilkos Sztálinnak, abban tökéletesen igazuk van. De utána jött még
egy idióta Roosewelt, aki fél Európát eladta a gyilkos Sztálinnak.
Szeretném, ha ezt a balti államok eladásával kapcsolatban mégis
megemlítenék.
- A szakemberek nagy többsége a világméretű fegyveres
konfliktusok okát többnyire abban látja, hogy egyes hatalmak,
elsősorban a nagyhatalmak nemzeti érdekei olyan konfliktusba
kerülnek, amelyet nem lehet többé békésen megoldani. Így volt ez
századunk két világháborújában is. A második világháború alapvető
oka - hogy a témát a lényegre egyszerűsítsük - az volt, hogy az első
világháború vesztes országai, elsősorban Németország sérelmesnek
találták az 1919-20-as békeszerződéseket, illetve az 1918 után létre
jött új európai rendet. Alaposan változtatni akartak rajta, míg
ennek a rendnek a hívei, védelmezői, haszonélvezői minden eszközzel
fenn akarták tartani. Ezek az ütköző érdekek vezettek aztán a
második világháborúhoz.
A második világháború egyik befejező politikai aktusa volt aztán
az 1945 február elején lezajlott jaltai konferencia, és nyilván
főképp erre, illetve az ottani amerikai álláspontra céloz a
hallgató, amikor Roosewelt akkori elnököt idiótának nevezi.
Természetesen nem az amerikai államfő elmeállapotáról volt szó - és
az amúgy is rendben volt - hanem arról, hogy a hallgatónak nyilván
nem tetszik Roosewelt ottani álláspontja, amelyet úgy fejez ki, hogy
eladta Európa egyik felét a szovjeteknek.
Az kétségtelen, hogy a második világháború végére az európai
hatalmi egyensúly fenntartásában elsősorban érintett angolok és
franciák nagyon meggyengültek. Egyik sem volt éppen a régi
értelemben vett nagyhatalom. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Már kialakult az úgynevezett dipoláris világrendszer, egyik
sarkán Amerikával, másikon a Szovjetunióval. Elsősorban ők döntöttek
Európa, így Kelet-Európa sorsáról. Az igazság az, hogy Roosewelt
elnököt nem foglalkoztatta különösebben Kelet-Európa, és úgy
gondolta, hogy az ottani országokban megengedhető bizonyos szovjet
befolyás, elvégre a Szovjetunió sok áldozatot hozott e háborúban, és
megilleti az, hogy nyugati határain baráti államok legyenek.
Roosewelt nem gondolt arra, hogy ezekből az országokból szovjet
csatlósállamokat csináljon Sztálin. Roosewelt remélte, hogy a
Szovjetuniót is bele lehet illeszteni az új, ENSZ által fémjelzett
világrendbe. A Jaltai Egyezményben egyébként elsősorban
Lengyelországról van szó, a többi kelet-európai államra történő
utalás pozitív. A dokumentum előírja, hogy ezekben az országokban
szabad választásokat kell rendezni, és a népek akaratát tiszteletben
kell tartani.
Jaltával kapcsolatban a baj elsősorban nem az, hogy Roosewelt
idióta volt, ahogy a hallgató mondja, bár kétségtelen, hogy nemigen
ismerte Kelet-Európa fontosságát. Jaltával kapcsolatban a fő baj az
volt, hogy Amerika nem tudta és nem is nagyon akarta erővel
érvényesíteni az egyezményben rögzítetteket. Az amerikaiak örültek,
hogy hamarosan vége lesz az európai háborúnak - egy gonddal
kevesebb. Arról természetesen szó sem lehetett, hogy az Egyesült
Államok erővel lép fel 1945-ben vagy később a Szovjetunió ellen,
hogy Kelet-Európát kiürítse.
Amikor a Jaltai Egyezményt tárgyalták 1945 februárjában,
Kelet-Európa nagy része már szovjet katonai megszállás alatt volt.
Éppen akkoriban foglalták el Budapestet, a Balkán nagy része,
csaknem egész Lengyelország, Szlovákia fele már szovjet kézben volt.
(folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
A nyugatiak befejezett tények elé voltak állítva. Így aztán akár
idióta volt Roosewelt, ahogyan sokan gondolják Európában, akár
történelmi súlyú államférfi, ahogyan az amerikaiak emlékeznek rá, a
szovjet csapatokat már csak erővel lehetett volna eltávolítani
Európa keleti feléből. Erre sem az 1945 áprilisában meghalt
Roosewelt, sem keményvonalas utóda, Truman sem vállalkozott.
Megmerevedtek az érdekszférák határai, és a kelet-európai országokat
- győzteseket és veszteseket egyaránt - belekényszerítették a
szovjet tömbbe.
- Hírdetések következnek, azaz olyan hallgatók leveleiből
idézünk, akik hozzánk fordultak segítségért, közvetítésért.
Tekintve, hogy ez nekünk nem áll módunkban, nyilvánosságra hozzuk
kívánságaikat, hátha érdekelt felek is meghallják az ajánlatokat.
- Mint magyarnóta-énekes munkalehetőséget keresek Nyugaton.
Budapesten Vörös Sári művésznőnél tanultam. Most 36 éves vagyok.
Ezen a pályán szeretnék külföldön dolgozni. Sajnos, itt nálunk egyre
nehezebb a pályán maradás, mivel a megromlott életkörülmények
elriasztják az embereket a szórakozás és kikapcsolódás
lehetőségétől.
A vendéglátás is zsákutcába jutott, az egyre emelkedő árak
miatt. Az énekesképzéssel foglalkozó iskolák egyre indítják a
tanfolyamokat, ugyanakkor a már képzettek számára munkalehetőséget
nem tudnak biztosítani. Én a részemről bármerre szívesen vállalnék
munkát, természetesen tisztességes bérért. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
- Képesítésem építészmérnök. 40 éves vagyok. Kisgyermekem 2
éves. Most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy
vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. 2 millió
forint a rendelkezésemre áll. Valami külkereskedelmi tevékenységben
vagy egyéb vállalkozásban partner lennék.
- A hírdetők nevét, címét csak az érdeklődökkel közöljük.
Nyugat-németországi hallgatónk leveléből idézünk:
- Magyarországi ismerőseim kérésére írok maguknak. Egy müncheni
újságban, a Süddeutsche Zeitungban megjelent nemrég egy cikk,
amelyben arról volt szó, hogy a müncheni ápolónőhiány miatt arra
gondolnak, hogy Magyarországról hoznának nővéreket, mint
vendégmunkásokat. Én már írtam a cikkírónőhöz, hogy honnét, milyen
konkrét helyről kapta az információját. Az újságtól közölték, hogy
ők munkaközvetítéssel nem foglalkoznak, csak a munkaügyi hivatal.
- Mi sem foglalkozunk munkaközvetítéssel, ezért felhívtam a
müncheni munkaügyi hivatalt. Tőlük a következő felvilágosítást
kaptam: ápolónők, akik érdeklődnek a munka iránt, jelentkezzenek a
következő müncheni telefonszámokon: 51-54-21-12, 51-54-21-14,
51-54-21-15, vagy 51-54-21-16. Az érdeklődők bizonyára észrevették,
hogy egy ugyanazon hivatalnak, éspedig a munkaügyi hivatalnak négy
különböző mellékszámáról van szó. Az 51-54-21 mindig azonos, és
akkor lehet választani a 12, 14, 15 és 16-os mellék között. Persze
az NSZK és München hívószámáról se feledkezzenek meg. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
Azoknak, akik még a burgenlandi szüretre szeretnének
jelentkezni, sajnálattal közlöm, hogy tudomásunk szerint már késő,
lecsúsztak a lehetőségről. De ki tudja. Ezért csak egy címre hívom
fel figyelmüket: Burgenlandischser Wien Verband 7OOO Eisenstadt.
Ismét levélből idézünk:
- Néhány év óta szünetel az a műsoruk, amelyet hosszú időn
keresztül Cseke László szerkesztett. Ebben ismertették néhány film
tartalmát, gyakran értékelve is néhány mondatban azokat, melyek
Nyugaton népszerűek voltak, s a különböző fesztiválokon indultak és
esetleg díjat is nyertek. Kérem magam és nagyon sok filmkedvelő
magyar nevében ennek a műsornak a minél előbbi felújítását.
Cseke László válaszol:
- Magyarázattal legjobban a Pesti Műsor most érvényes
programkínálatával szolgálhatok. Olyan nyugati, elsősorban amerikai
filmek szerepelnek a műsoron, amelyeket itt mi Nyugaton nem
évtizedekkel vagy esztendőkkel korábban, hanem legfeljebb egy-két
hónappal előbb láthattunk. Egy-egy film esetében pedig Párizsban,
Londonban vagy Münchenben még mindig műsoron szerepel az a film,
amit éppen bemutattak a magyar mozikban.
A filmkrónika annak idején hiányt pótolt. A film tartalmának
rádiószerű visszaadásával nem fosztottunk meg senkit izgalomtól - ha
szabad ezt a kifejezést használnom -, nem lőttük le a csattanókat,
hiszen egy-egy ilyen kérdéses film csak hosszú évek múltán, vagy
mindmáig nem kerülhetett magyar közönség elé. Ma éppen a gazdagabb
kínálat eredményeképpen üzletrontással vádolhatnának bennünket, ha
előre jelenetről jelenetre elmondanánk egy-egy film történetét. Ez
természetesen nem zárja ki, hogy nemzetközi fesztiválokról,
világpremierekről ne számoljunk be a jövőben is hallgatóinknak a
kulturális program vagy éppenséggel a forgószínpad műsoridejében.
(folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 8. folyt.
|
- Szokásunkhoz híven most megkérem új munkatársunkat, Hamburger
Mihályt, hogy mutatkozzék be hallgatóinknak: hol élt eddig, mivel
foglalkozott és mikor hagyta el Magyarországot?
- Különböző országokban éltem. Gyerekkoromban - mivel szüleim
emigráltak - Mexikóban, ott születtem és ott éltem 6 éves koromig.
Majd szüleim hazatértek Magyarországra. Minden bizonnyal azért
siettek ennyire, hogy apám le ne késse a Kistarcsa felé vezető
csatlakozást. 1987-ig éltem Magyarországon, 1987 elején mentem ki
Hollandiába, és ott kezdtem meg a menekültstátust.
- Még néhány szót a tanulmányairól. Ilyen kalandos életben mire
volt ideje egyáltalán?
- Bölcsészettudományi karon végeztem 1966-ban Magyarországon
történelem-filozófia szakon, és aztán nagyon változatos karriert
futottam be: voltam kezdetben függetlenített KISZ-funkcionárius,
utána tanítottam a budapesti bölcsészkaron, a filozófia-tanszéken.
Innen el kellett mennem részben az 1968-as események következtében,
ezután a szakszervezeteknek egy kutatóintézeténél dolgoztam, főként
a vezetők beszédeit kellett megírnunk. Majd 1978-ban innen is
eltávolítottak. Attól kezdve voltam benzinkútkezelő, gombügynök,
képügynök, nevelőtanár és építőipari segédmunkás.
- Ezek után nem kételkedem abban, hogy sok mondanivalója lesz
hallgatóinknak. Új munkatársunk tehát Hamburger Mihály.
Befejezésül ismét felhívjuk hallgatóink figyelmét, ha valaki
kérdésére azonnali választ vár, szerdán és szombaton 4 és fél 7
között tárcsázza a 00-49-89-21-02-39-16-os telefonszámot, vagy
hagyjon üzenetet üzenetrögzítőnkön, hogy ebben az időpontban milyen
telefonszámon hívhatjuk vissza. Üzenetrögzítőnk száma:
00-49-89-29-54-57, vagy 00-49-89-29-70-46. Levélcímünk: 8000 München
86 Pf. 625. A hallgatók fóruma című műsor hangzott el. Köszönjük
figyelmüket. +++
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|