 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az MSZMP munkahelyi léte - 1. folyt.
|
Ezek után következett Pozsgay Imre MTI-nek adott nyilatkozata,
amely szerint mégsem állapodtak meg az egyezető tárgyalásokon a
munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, hanem olyan
megállapodási terv született, amely nem zárná ki, hogy üzemen kívül
működhessenek az üzemi pártszervezetek. És megerősítette, hogy a
tárgyalásokon az MSZMP-küldöttség álláspontja az: a munkahelyi
pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába és
munkaidőben párttevékenységet ne folytathassanak.
Ennyit a tényekről. Arról pedig, hogy akkor viszont mi értelme
van, hogy ott legyenek, hogyha úgysem szólhatnak bele a vállalat
dolgaiba, továbbá arról, hogy ilyen, naponta változó álláspontok
esetén hogyan lehet egyáltalán tárgyalásokat folytatni, Hamburger
Mihályt hallják:
- Én csak ülök és csodálkozom. Tegnap még kérdéseket fogalmaztam
meg egy kompromisszumos javaslattal kapcsolatban, ma pedig arról
értesülök, hogy ez a javaslat nem létezik, hogy az MSZMP
tárgyalóküldöttségét vezető Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása
kompromisszumos javaslat megtételére.
Arról is értesülök, hogy Pozsgay Imre nemcsak a teljesen
népszerűtlen, konzervatívnak jellemzett Grósz Károllyal került ismét
ellentétbe, hanem reform- és elv-társa Nyers Rezső sem értett vele
egyet a munkahelyi pártszervezetek lépcsőzetes felszámolásában.
De mivel ért egyet maga Pozsgay, aki sort kerített egy újabb
kompromisszumos javaslat megtételére?
Nem írígylem azokat, akik egy olyan párt vezetőiként
tevékenykednek, mint az MSZMP. Múltbeli tevékenysége után nem tűnik
túlságosan bölcs dolognak az MSZMP által kialakított tárgyalási
stratégia. Az MSZMP iránti - amúgy is megcsappant - bizalmat az
ilyen típusú tárgyalási mód feltehetően nem fogja erősíteni sem a
társadalom, sem a tárgyalópartnerek szemében. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|