|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról (1. rész)
|
1989. augusztus 29., kedd - Az utóbbi napokban a középszintű politikai egyeztető tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlanak. A napilapok, a hírközlő szervek részletes tudósításokban számolnak be a tárgyalások eseményeiről, amelyeket a közvélemény élénk érdeklődéssel követ. Nagy visszhangot váltott ki az a hétfőn elhangzott javaslat, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyalóküldöttségének vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek.
- A politikai egyeztető tárgyalásokon elért megállapodásokat néha lezártnak, befejezettnek tekintik, noha ezekről még tovább folyik a vita. Így történt ez a párttörvény egyik tételével, a munkahelyeken működő pártszervezetekkel kapcsolatban is. Az MSZMP küldöttsége ez ügyben kompromisszumot ajánlott a közös álláspontot képviselő Ellenzéki Kerekasztalnak és harmadik oldalnak, de nem született megállapodás. A felek a döntést elnapolták. Jól tudjuk, hogy a munkahelyi politizálásról és a pártszervezetekről élénk, időnként éles vita folyik az MSZMP tagságának körében, de más társadalmi csoportokban is. A közvélemény számára félreérthetetlenül szeretnénk megvilágítani az MSZMP küldöttségének álláspontját a munkahelyi pártszervezetekről. Azt képviseljük, hogy az alkotmánybírák és a bírák egyesülési jogát az Alkotmány korlátozza, ők semmilyen pártnak nem lehetnek tagjai; biztosítani kell a katonák, rendőrök egyesülési jogát, de úgy, hogy meghatározott időn belül a pártszervezetek kivonulnak a laktanyákból, szolgálati helyekről; a közhatalmi intézményekben (miniszteriális szerveknél, tanácsoknál, ügyészségnél) ne működjenek pártszervezetek. Az MSZMP elfogadja, hogy a munkahelyek szervezeti-vezetési struktúrájába a pártok ne épüljenek be, munkaidőben a munkahelyeken semmiféle tevékenységet nem folytathatnak. - Ezzel a ponttal függött össze az a javaslat, hogy az előbbiekben felsorolt helyeken, intézményeken túl semmilyen munkahelyen ne működjenek egyetlen pártnak sem szervezetei. Ehhez azonban hozzátartozik még, amiről a tudósítások nem szóltak: ez a megállapodási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi pártszervezetek működhessenek a lakóterületeken, tehát az üzemen kívül. (folyt. köv.)
1989. augusztus 29., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról (2. rész)
|
- Tekintettel a javaslat kiváltotta nagy visszhangra és a párttagságot, valamint a pártvezetőket is érintő vitára, ez ügyben a végső döntést az MSZMP tárgyaló küldöttsége a Központi Bizottságtól kéri. Ha a Központi Bizottság úgy döntene, hogy maradjanak az üzemi, intézményi pártszervezetek, abban az esetben az alkotmány és a törvény szerint vállalja, hogy minden pártnak joga van ezeken a helyeken pártszervezetet alakítani. A tárgyalások menetéről szólva, a közvélemény tájékoztatására Pozsgay Imre elmondta: az egyeztetésnek ezen a szintjén fontos megállapodások születnek. Ugyanakkor a demokratikus jogállamba való békés átmenethez szükséges új jogintézményekkel és intézkedésekkel kapcsolatban a döntést a tárgyaló küldöttségek legmagasabb szintjének plenáris ülésén, végső soron az Országgyűlésben hozzák meg. E döntések alapjául a tárgyaló felek vezető testületeinek, az MSZMP esetében a Központi Bizottságnak a megerősítő határozatai szolgálnak. - A politikai egyeztetésben eddig elért eredmény, haladás bizakodással tölti el a tárgyaló feleket, akik a nyilvánosság elfogadásával azt is tudomásul vették, hogy a közvélemény ezentúl aktív és alakító résztvevője a tárgyalásoknak. Az MSZMP küldöttsége ebben a szellemben kíván együttműködni a párt tagságával, az ország közvéleményével a nemzeti közmegegyezésért - hangsúlyozta végezetül. (MTI)
1989. augusztus 29., kedd 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|