 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Éles vita az elektori fórumon címmel a Hajdú-Bihari Napló hétfői száma arról tudósít, hogy szombaton kongresszusi küldöttjelölt-állító tanácskozást tartott Debrecenben az MSZMP városi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői - a párttagság előzetes véleményére alapozva - harmincnégy nevet tartalmazó jelöltlistát állítottak össze, amelyből Debrecen párttagsága szavazással dönti majd el, ki legyen az a huszonhét küldött, aki az MSZMP debreceni tagjait képviseli az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
Az indulatoktól addig sem mentes jelöltállító tanácskozáson
akkor robbant ki éles vita, amikor a debreceni reformkörök
képviselője a küldöttjelölt-listára javasolta Pozsgay Imre
államminisztert, az MSZMP Elnökségének tagját. Többen kifogásolták a
jelölés módját - Pozsgay Imre neve ugyanis nem szerepelt az előzetes
jelöltlistán -, s szóvá tették azt is, hogy az államminiszter nem
vett részt a jelöléséről döntő tánácskozáson. Szép számmal akadtak,
akik politikai programja miatt támadták a pártvezetőt, míg a párt
reformpolitikáját vállaló kommunisták egyértelműen mellette
érveltek. Végül szavazással döntött a testület, s nagy többséggel a
kongresszusi küldöttjelöltek közé választotta Pozsgay Imrét.
Az MTI debreceni tudósítója hétfőn telefonon érdelődött Pozsgay
Imrétől, hogy vállalja-e a debreceni jelölését, s mi a véleménye a
személyét érintő, a megyei lapban nyilvánosságra hozott vitáról?
A pártelnökség tagja elmondta: ő maga is csak a Hajdu-Bihari
Napló hétfői tudósításából értesült arról, hogy kongresszusi
küldöttjelöltnek javasolták Debrecenben. A reformkörök javaslatáról
előzőleg nem tudott, azt ő nem kezdeményezte. Pozsgay Imre szerint
akik ezt tették, bizonyára jó szándékkal tették.
Pozsgay Imre az eljárás módja és a személye körül kibontakozott
vitát természetesnek, a mai nyílt közéletet tükrözőnek tartja.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|