 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A kormány ülésén a belügyminiszter terjesztette elő az egyes
megyék történelmi nevének visszaállítására vonatkozó
minisztertanácsi rendelet-tervezetet. Az elmúlt időszakban helyi
kezdeményezések nyomán széles körű igény fogalmazódott meg a
történelmi csengésű, a tájjelleget kifejező patinás megyék neveinek
visszaadására. Szolnok megyéből például Jásznagykun-Szolnok,
Szabolcs-Szatmárból Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komáromból pedig
Komárom-Esztergom megye lenne a jövőben. A Minisztertanács a
kérésekkel és javaslatokkal egyetért, a változás jogszabályi
bevezetésének 1990 január 1-jétől nincs semmilyen akadálya.
A Minisztertanács áttekintette a szabadáras húsipari termékek
árának emelése kapcsán a SZOT és a kormány között kialakult
véleménykülönbségeket. Megállapította, hogy indokolatlanok azok a
kritikai észrevételek, amelyek szerint a kormány hosszabb ideje nem
veszi figyelembe a szakszervezeteknek az életszínvonalra vonatkozó
javaslatait. Emlékeztetett arra, hogy az idei népgazdasági terv
előkészítése során eredetileg 6-8 százalékos bérnövekedéssel és
12-15 százalékos fogyasztóiár-szinvonal növekedéssel, mindezek
következtében mintegy 6 százalékos reálbér-csökkenéssel számoltak.
Az 1988 novemberi SZOT-kormány találkozón, mivel a szakszervezetek a
6 százalék körüli reálbér-csökkenést nem fogadták el, olyan
kompromisszumos megállapodás született, hogy az eredetileg 2
milliárd forintos központi bérintézkedések keretösszegét 4,1
milliárd forintra emelik. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1988
decemberében - 6 százalékos átlagos bérnövekedést véve alapul -,
ajánlásokat fogalmazott meg a bérek minimálisan 3, maximálisan 10
százalékos növelésére. Ez év februárjában az Országos Érdekegyeztető
Tanács ülésén arról született döntés: márciusra előrehozzák a
jogszabályban rögzített minimális bér 3 ezer forintról 3.700
forintra történő fölemelését, és ez év október 1-jével 4 ezer
forintra növelik a legkisebb kifizethető bért.
A májusi SZOT-kormány találkozón a Minisztertanács - a SZOT
kezdeményezésére - elhalasztotta a víz- és csatornadíjak tervezett
emelését és a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat érintő
szociálpolitikai intézkedésekről állapodott meg. A SZOT és a kormány
közötti megállapodások végrehajtása érdekében az Országok
Érdekegyeztető Tanács június 2-i ülésén 500 millió forintos
nagyságrendű többlet központi bérintézkedésekről határoztak, amelyek
a MÁV-ot és a művészeti dolgozókat érintették.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|