|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A konzervgyártás és -export zavarai (2. rész)
|
A Konzervipari Közös Vállalatnál elmondották: látva a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetét, a nagy kajszitermés miatt, a tavalyinál jóval többet vásároltak fel, és hasonlóan járnak el a szilva és az őszibarack átvételénél is. Ugyanakkor a gyárak óvatosak az átvétellel, mert még nem látják biztosítottnak, hogy a rubelelszámolású exportban mód nyílik-e az eddigi mennyiségen felüli konzerv eladására. A konzervgyárak értékesítési nehézségeire az illetékes érdekvédelmi szervezet, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete időben felhívta az érintettek figyelmét. Mint Balogh Károlyné főtitkár elmondotta, a szovjet piac jelenős visszaesése, a rubelelszámolású export támogatásának részbeni megvonása, valamint a hazai és a külpiac beszűkülése a konzervgyárak egy részét nehéz helyzetbe hozta. Rósa László, az ÉDOSZ konzervipari szakágazati bizottságának tagja, a Szegedi Konzervgyár igazgatója szerint a gond onnan ered, hogy a termelés nem gazdaságos a 25 százalékos hitelkamat miatt. A konzervexport további helyzetét kritikusnak mondotta. Ami a külföldi értékesítés lehetőségét illeti, az igen felemás lett azáltal, hogy létrejött a többcsatornás értékesítés. Ugyanis az az engedmény, hogy a vállalatok maguk exportálhatnak, legfeljebb 4-5 év múlva hozza meg gyümölcsét, mivel a konzervgyárak a néhány személyes kereskedelmi szakembergárdával általában képtelenek felvenni a versenyt a specializált kereskedelmi szervezetekkel. Ily módon az a csaknem 200 ezer tonna konzervtermék nehezen talál vevőre, amely jórészt az államközi export meghiusulása miatt marad. A szegedi gyárnak és más húsos, zöldséges készételeket előállító üzemeknek ezeken túl hátrányt jelent, hogy ezen a nyáron a kedvezőtlen időjárás miatt uborkából a tavalyi mennyiségnek legfeljebb a 20, paprikából a 30 és paradicsomból mintegy az 50 százalékát tudják felvásárolni. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgató-helyettese, Végh Csaba szerint is egyértelműen a rubelelszámolású export visszaesése okozza a legtöbb gondot. (folyt. köv.)
1989. augusztus 22., kedd 19:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|