 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Borisz Sztukalin látogatása az Ellenzéki Kerekasztalnál
|
1989. augusztus 18., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak meghívására Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete munkatársai kíséretében pénteken látogatást tett az EKA-nál.
A szovjet nagykövetet a Parlament épületében az EKA nevében
Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke köszöntötte,
majd Antall József (MDF) adott történelmi áttekintést a magyar
demokrácia és a többpártrendszer hagyományairól, valamint
tájékoztatta a vendégeket az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteiről és
munkájáról.
Borisz Sztukalin a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről és a
megegyezés kilátásairól érdeklődött. Az EKA-ba tömörült pártok és
mozgalmak képviselői ismertették az Ellenzéki Kerekasztal
álláspontját, illetőleg saját szervezeteik véleményét is.
Hangsúlyozták, hogy a tárgyalásoknak ebben a sorsdöntő szakaszában
az Ellenzéki Kerekasztal létezése és céljai elismerésének tekinti a
szovjet nagykövet látogatását.
A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott az európai egység -
különös tekintettel a közös kulturális és erkölcsi gyökerekre -, a
semlegesség, valamint Magyarország stabilitásának kérdése. Borisz
Sztukalin elmondta, hogy a Szovjetunióban mindig is a lelkiismereti
szabadságot vallották, de a gyakorlatban ez nem minden esetben
érvényesült. Most új törvény készül a lelkiismereti szabadságról, s
ez alapvetően megjavítja majd a vallásos emberek helyzetét is. A
szovjet nagykövet a semlegesség kérdéséről elmondta: bár az
Ahromejev-interjú más interpretációt kapott, a marsall úgy foglalt
állást, hogy a politikai döntés joga minden népet megillet és minden
országnak szuverén joga meghatározni a jövőjét.
A találkozón sok szó esett a nemzetiségi kérdésről, a
Kárpátalján és a határokon kívül élő magyarokról. Mindkét fél
kedvezően nyugtázta a Szovjetunióban élő magyarok helyzetében
bekövetkezett pozitív változásokat, és kitértek a további teendőkre
is. Antall József zárszavában elmondta: más országok számára is
példaértékű lenne, ha az új szovjet nemzetiségi platform
kidolgozásával közigazgatási önkormányzatot tudnának biztosítani a
kárpátaljai magyaroknak, hiszen a Szovjetunióban kisebb
nemzetiségeknek is van nemzetiségi körzete. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|