|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (4. rész)
|
Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybiróság létrehozása nem egyéb, mint az MSZMP kisérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a törvénytervezet értelmében az elnököt nem a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok választanák meg. Ez a demokratizmus legmagasabb foka lenne, s az igy megválasztott elnök legitimitációja nem kérdőjelezhető meg. Az alkotmánybiróságról szólva hangsulyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben egy tekintélyes köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet, s az anarchia elkerülését is szolgálná a funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló álláspontot alakított ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapodás, konszenzus nélkül viszi mindkét tervezetet a Parlament elé. Ugyanis még mindig kisebb ennek a veszélye, mint a taktikai okokból folytatott állóháború. Az újságírók kérdéseire adott válaszok tovább elemezték a bevezetőkben elmondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet szabad és demokratikus választásokra számítani, ha a két törvény nem születik meg. A párttörvény léte szükséges ahhoz, hogy törvényes keretek között bejegyzett, legitim pártok indulhassanak a választásokon. A többpárti választás megtartásához pedig megfelelő választójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak ítélte, hogy - már nem először - olyan témákat is kiszivárogtatnak a tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a személyével kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka annak, hogy bizonyos taktikai változások tapasztalhatók a tárgyalásokon. Megfogalmazása szerint ennek hangoztatása része annak a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási törekvésnek, amely nem létező véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe belemagyarázni. Az MSZMP tárgyalódelegációja a tanácskozások előtt egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a megfelelő párttestület szabja meg. A további válaszokból kitűnt az is: az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő hónapokban a köztársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremoniális elnökre van szükség, hanem a közepesnél valamivel erősebb, hatékonyabb jogosítványokkal rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör összeegyeztethetetlen a Parlament elnökének tevékenységével. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|