 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
- Pótválasztások - 1. folyt.
|
- Mert külföldön nagyon jelentős eseménynek könyvelték el -, az
angol sajtót láttam, teljesen egyedülálló dolognak tartották, hogy az
első ellenzéki jelölt 40 év óta, bekerült az Országházba.
- Én azt hiszem, hogy ennyiben a külföldi sajtó mindenképpen
korrektebb és pontosabb volt, tehát jobban mérte fel - érthető okokból
- az esemény jelentőségét. Más szempontból azonban feltűnő volt
számomra az, hogy a szegedi és a félegyházi és kecskeméti eseményeket
viszont úgyanúgy értékelte - sőt: talán még hangosabban értékelte
kudarcként -, mint a hazai sajtó.
Na most ez furcsa a számomra, hiszen ha a tényeket nézzük, az
adatokat, a számokat nézzük, és azokat a viszonyokat, amelyek között a
jelöltjeink indultak, akkor ez teljes értékű győzelemnek könyvelhető
el: hogy tudniillik Szegeden is és Kecskeméten is első helyen futott
be az MDF jelöltje.
Kudarc a szegedi, a kecskeméti abból a szempontból, hogy nem
mentek el sokan szavazni -, de nem a mi kudarcunk, hanem 40 év
kudarca. Tehát annak a politikai helyzetnek a kudarca, abból fakadó
kudarc, hogy itt 40 év után nemcsak átmeneti állapot alakult ki, hanem
hát egy bizonyos értelemben zavarban lévő társadalom, aminek ilyen
rossz következménye is van: hogy az emberek úgy érzik, hogy most nem
muszáj elmenniük szavazni, tehát nem is mennek el. Ezzel mintegy nemet
mondva a politizálásra általában, olyan helyzetben, amikor nagyon
fontos lenne, hogy szavazzanak, és valóban válasszanak. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|