|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Ellenzéki dokumentumok - 10. folyt.
|
- "Magyarországon a reprivatizálás általában azt a folyamatot jelöli, melynek során a korábban állami tulajdonú vállalatokat vagy azok valamelyik tulajdonhányadát magánszemélyekre kivetve, magánszemélyek csoportjainak eladják. A reprivatizálás története egész egyszerűen... Úgyhogy, akinek pénze van az megveszi az vállalat áruba bocsátott részvényeit, de előfordul az is, hogy a részvények egy részét ingyen vagy kedvezményes feltételekkel a reprivatizálandó vállalatok alkalmazottainak, munkásainak juttatják. Nyomatékosan alá kell húzni, hogy bár a Magyarországon tervbe vett reprivatizálás során is van lehetőség arra, hogy az állami vállalatok egy részét magánszemélyek vásárolják meg, alapvetően mégsem ez a jellemző. Bár a reprivatizálásra vonatkozó törvény, konkrétan az átalakulási törvény tervezete éppen csak elkészült 1989 tavaszára, már 1988 második felében, illetve 1989 első hónapjaiban sor került néhány, de facto reprivatizálási intézkedésre. Néhány, korábban mesterségesen egyesített nagyvállalatot sietve úgy alakítottak át részvénytársasággá, hogy a korábbi vállalati központ vált a gyáregységek részvényei tulajdonosává, a részvényérték pár százaléka került csak külsők kezébe. Ez a lépés gyakorlatilag a korábbi vállalati központban létrejött holdingot gyáregységekből létrehozott részvénytársaságok korlátlan tulajdonosává tette. Úgy tűnik, hogy az 1988 során a nagyvállalatokból létrehozott holdingok körüli botrányok - lásd: az Óbudai Hajógyár Angyal Ádám által tervbe vett kiárusítása - elkerülése érdekében a jövőben a részvénytársasági formába átalakuló állami vállalatok részvényei nem a korábbi vállalati központokból létrehozott holdingok, hanem állami vagyonkezelő központok tulajdonába fognak kerülni. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|