 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A lengyel és a magyar ellenzék az amerikai segélyekről (1. rész)
|
Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. július 24. hétfő (MTI-tud.) - Egeret szültek a hegyek címmel számolt be hétfőn a lengyel parlamenti ellenzék napilapja, a Gazeta Wyborcza arról, hogy az Egyesült Államokban a parlamenti alsóház körülbelül ötödannyi segélyt szavazott meg Lengyelországnak és Magyarországnak, mint amekkorát George Bush elnök ígért július közepén Varsóban és Budapesten. A lapnak ugyanebben a számában jelent meg Kis Jánosnak, az SZDSZ egyik vezetőjének nyilatkozata, amely szerint a magyar ellenzék csalódással fogadta a hírt.
A képviselőház döntése szerint Lengyelország ebben az évben 23
millió dollárt kapna különböző címeken, Magyarországnak pedig 5
milliót utalnának ki a magánszektor fejlesztésére. A lengyel
ellenzéki napilap pesszimistán ítéli meg a további segélyek esélyét.
Tudja ugyan, hogy ezek az összegek csak egy hároméves időszakban
nyújtandó segélycsomag első részletei, és ez az összeg csak a
képviselőházi költségvetési tervben szerepel, elvileg tehát még a
szenátus megszavazhat módosítást, de erre nem lát nagyobb esélyt. A
kongresszus formálisan még nem mondott véleményt arról a
javaslatról, amelyet mintegy Bush elnök nevében terjesztettek a
szenátus elé, és amelynek alapján 100 millió dollárt fizetnének egy
lengyel-amerikai magánkezdeményezési alapítvány céljaira, de a
lengyel ellenzéki napilap szerint minél több idő telik el Bush
varsói látogatása óta, annál kevésbé látszik valószínűnek, hogy a
kongresszus megszavazná a 100 millió dollárt Lengyelországnak, és a
25 millió dollárt Magyarországnak. (folyt.)
1989. július 24., hétfő 13:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A lengyel és a magyar ellenzék az amerikai segélyekről (2. rész)
|
Kis János szerint - akit a Gazeta Wyborcza a WAI független
közép-európai hírügynökségre hivatkozva idéz - a képviselőházi
döntés azt jelzi, hogy az amerikai parlament nem veszi komolyan azt,
ami a két országban történik. Ez lélektanilag negatívan hat ezekre a
társadalmakra, mert olyan légkört teremt, amelyben könnyű azt
állítani, hogy nem lehet komolyan számítani az Egyesült Államokra,
mert az vagy nem ismeri országaink tényleges helyzetét, vagy úgy
gondolja, hogy a helyzet fejlődésének nincs nagyobb jelentősége az
amerikai érdekek szempontjából. A döntés nyomán nyilván kisebb lesz
az üzleti világ érdeklődése a magyarországi és a lengyelországi
beruházások iránt. További jelentősége a dolognak az, hogy a
nyugat-európai döntéshozó központok, amelyek nagyon figyelik, hogy
miként alakul a helyzet Közép-Európában és hogyan reagál rá az
Egyesült Államok, a képviselőházi döntést jelzésnek foghatják fel.
Ilyen szempontból ez a jelzés határozottan negatív - idézte a
lengyel ellenzéki lap Kis Jánost. +++
1989. július 24., hétfő 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|