 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Áttelepülők az NDK-ból - NSZK
|
S. Kovács Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 21. péntek (MTI-tud) - Az NSZK berlini állandó képviseletén nincsenek olyan drámai fejlemények, amelyek a képviselet bezárását indokolttá tennék - közölte péntek reggel a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjúban Rudolf Seifers, a bonni kancellári hivatal minisztere. Így reagált a Bild-Zeitung pénteki számában megjelent információra, amely szerint az elmúlt napokban a kiutazásukat kikényszeríteni szándékozó NDK állampolgárok olyan hulláma lepte el az állandó képviseletet, hogy fontolóra vették a misszió bezárását. Ugyancsak a Bild-Zeitung közölte: az úgynevezett belnémet ügyekkel foglalkozó bonni minisztérium államtitkára, Walter Priesnitz tárgyalásokat folytatott Berlinben a helyzet kézben tartásáról.
A rádióinterjúban Rudolf Seifers is megerősítette, hogy az
elmúlt napokban kapcsolatban álltak az NDK illetékeseivel
humanitárius kérdésekben, de ezek az érintkezések amúgy is
folyamatosak. Az NSZK régi gyakorlatának megfelelően semmit sem
közöl a nyugatnémet képviseletekre menekülő NDK állampolgárok
ügyeiről, azokat kiépített érintkezési csatornákon igyekeznek
rendezni az NDK-val. A megoldási mód általában az, hogy a kiutazás
ígéretének fejében az NDK állampolgárok előbb-utóbb elhagyják az
adott nyugatnémet képviseletet.
A miniszter szerint a követségfoglalás nem járható út. Az
NDK-nak kellene egyrészt olyan belső viszonyokat teremtenie, amelyek
nem késztetnék az embereket az ország elhagyására, másrészt meg
kellene nyitnia a hivatalos kijáratokat. Amikor a riporter
közbevetette, hogy ekkor talán még nagyobb lenne az áradat, a
miniszter a fokozatosság mellett foglalt állást. (Az NSZK
tv-állomásainak riportjaiból kiderül ugyanis, hogy az NSZK nem tud
maradéktalanul eleget tenni befogadási kötelezettségének, nem tud
elegendő férőhelyet előteremteni. Az NDK-ból érkező németeket
sokhelyütt másodrendű polgárként kezelik.) Rudolf Seifers is
elismerte, hogy az NDK az elmúlt években megkönnyítette a
kiutazásokat: nyugatnémet adatok szerint 1989 első felében 1 millió
168 ezer kiutazást regisztráltak az NSZK-ban, illetve 1,7 milliót
Nyugat-Berlinben. 1988 első felének adataihoz képest ez kilenc,
illetve húsz százalékos növekedést tükröz.+++
1989. július 21., péntek 11:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|