Rendszerváltás és az MTI

	A VSZ bukaresti csúcstalálkozója
London, 1989. július 6. (BBC, Panoráma) - A mai nap folyamán a Varsói Szerződés hét tagállamának vezetői találkoznak a román fővárosban, Bukarestben, ahol a szervezet politikai tanácsadói bizottsága ülést tart. Várhatóan a találkozó után a tagországok közös közleményt bocsátanak ki, melyben további fegyverzetcsökkentésre szólítanak fel. A leghevesebb viták azonban minden bizonnyal politikai kérdésekről folynak majd. Stewen Diel(?) kommentárját ismerteti munkatársunk: - A hivatalos közleményektől eltekintve, melyek a Varsói Szerződés hét tagállamának testvéri kapcsolatait hangsúlyozzák, senki sem akarja azt a látszatot kelteni, mintha a szervezet a természet rendjének megfelelő szövetség lenne. A történelem túlságosan is sok akadályt gördített a tagországok valóban közeli barátságának útjába. A második világháború után Kelet-Európában kialakult szovjet hegemónia azonban egy hivatalos katonai szövetség megalakításához vezetett. Az erről szóló szerződést 1955-ben írták alá Varsóban. E szerződés kikötései tették lehetővé, hogy a Varsói Szerződés csapatai 1968-ban eltiporják a csehszlovákiai reformmozgalmat. A szerződés ugyanis garantálja a tagországok kölcsönös együttműködését. Ma már igen valószínűtlennek tűnik, hogy a Varsói Szerződés ismét hasonló katonai beavatkozást hajtana végre. Mihail Gorbacsov láthatóan kész megengedni a tagállamok számára, hogy szovjet beavatkozás nélkül vezethessék be saját reformjaikat. És mivel a Varsói Szerződés katonai irányítása teljes egészében szovjet kezekben van, minden döntés, mely erőszak alkalmazásáról születik, csakis Moszkvától származhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi tagállam fellélegezhet. (folyt.) 1989. július 6., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 1. folyt.
A keményvonalas országok: Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Németország és Románia vezetői félnek a magyarországi, lengyelországi és szovjetunióbeli reformfolyamatoktól. Ezúttal azonban nem a katonai beavatkozástól való félelemről van szó, sokkal inkább arról, hogy az ezekben az országokban megvitatott és gyakorlatba átültetett elképzelések kihatással lehetnek saját rendszereikre és saját népük is reformokat követelhet. Ebben az évben különös dolog történt. Kelet-Németországban betiltották egy hivatalos szovjet kiadvány árusítását. A helyzeten tovább rontott a lengyel Szolidaritás szakszervezet sikere, melyet legutóbb a parlamenti választásokon aratott, valamint a magyarok tervei a többpártrendszer bevezetésére. A legsúlyosabb nézeteltérések és legélesebb viták azonban Magyarország és Románia között figyelhetőek meg. A dolog ironiája, hogy Románia azzal szokott büszkélkedni, hogy a Varsói Szerződés legfüggetlenebb tagországa. Idegen, más szóval szovjet csapatokat nem lehet román földön állomásoztatni, és közös hadgyakorlatokat sem tartanak Romániában. 1980-ban Románia volt az egyetlen keleteurópai ország, mely nem szavazott az ENSZ határozata ellen, mely elítélte Afganisztán szovjet invázióját. Most Románia a Varsói Szerződés nagyobb egységét szeretné megteremteni, hogy elhárítsa azt a veszélyt, melyet az ország vezetősége szerint a reformelképzelések jelentenek. Románia nemcsak hogy veszélyesnek tartja a magyarországi politikai fejleményeket, hanem fel is bőszítették a romániai emberi jogok helyzetét ért magyar bírálatok -, különös tekintettel a romániai magyar kisebbségre. (folyt.) 1989. július 6., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 2. folyt.
A bukaresti találkozó előestéjén ragyogó példáját láthattuk a Varsói Szerződés katonai hiányosságainak. Dimitrij Jazov tábornok, szovjet honvédelmi miniszter elismerte: a Varsói Szerződés légvédelmi rendszerei képtelenek voltak követni azt a pilóta nélküli MIG-23-as vadászrepülőgépet, mely kedden Lengyelországból Kelet-Németországon át, többszáz kilométert tett meg, míg végül Belgiumban zuhant le. Az ülésen tehát bizonyára felmerül majd a Varsói Szerződés katonai hatékonyságának kérdése. A végső közlemény nagyrészt talán majd a fegyverkorlátozásról, valamint a Varsói Szerződés és a NATO kapcsolatairól fog szólni. Ám a Varsói Szerződés eheti csúcstalálkozóján a viták középpontjában az áll majd, mit kellene tenni annak érdekében, hogy a tagállamok közötti feszültségek megszűnjenek, ha ez egyáltalán lehetséges. - A Varsói Szerződés vezetőinek bukaresti találkozójára olyankor kerül tehát sor, amikor egyes országok viszonya meglehetősen feszült. +++ 1989. július 6., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »