|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (1. rész) (OS)
|
1989. július 5., szerda - Gazdaszemmel a termőföldről I. ,,A parasztot a föld igazi gazdájává kell tenni ,, (Gorbacsov) A javaslat nem új. Részlet az ,,Irodalmi Újság,, 1956. október 23-i különkiadásából. ,,A magyar írók kiáltványa,, 5. pontjának első két mondata: ,,Új alapokra kell helyezni parasztpolitikánkat. Mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban biztosítani kell a parasztság önrendelkezési jogát,,. Miért? A tapasztalat azt mutatja, hogy a világban folyó gazdasági versenyben csak azok a vállalkozások képesek tartósan fennmaradni, amelyek vezetését erős tulajdonosi szemlélet hajtja. Fokozottan igaz ez a mezőgazdaságban, ahol a munka jelentős részben még most is ,,harc a természettel,,. A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói csak formailag tulajdonosok. A vezetők pedig többnyire csak munkahelynek tekintik pozíciójukat, céljuk csupán nyereségessé tenni az évvégi mérleget. Igaz, többre nem is vállalkozhatnak olyan gazdasági rendszerben, amely a mezőgazdaságból csak vinni akar. Nem véletlen, hogy mennél ,,szocialistább,, típusú a nagyüzem, annál nagyobb önköltséggel termel.
1989. július 5., szerda 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (2. rész) (OS)
|
Ezzel szemben a paraszti ,,tulajdonosi tudat,, óriási hajtóerő, amely biztosítja a fölényt a nagyüzemmel szemben. Az egyénileg gazdálkodó paraszt ott is tűrhetően megél, ahol a nagyüzem agrárágazata következetesen veszteséges. A fejlett mezőgazdaságú országokban zömmel családi farmgazdálkodást folytatnak, ezt okkal tekinthetjük példának. A családi parasztgazdaság modellje ősi idők óta létezik, történelmi korszakok, társadalom- és rendszerváltozások sorát vészelte át. A feladat tehát, lehetővé tenni a földtulajdonosi jogok és kötelezettségek újbóli maradéktalan érvényesülését. II. A föld tulajdonjogának érvényesítése 1. A szövetkezeti közös vagyon legyen osztható, a tulajdonrész kivihető A kilépők egyéni gazdálkodókká válhatnak, de a bent maradók is tulajdonuk igazi gazdáivá lesznek. A szövetkezeti demokrácia nem marad ,,írott malaszt,,. 2. A földnek legyen reális, a népgazdaság egészéhez illeszkedő ára. A föld legyen adható-vehető, lehessen bankkölcsönre hitelfedezet. 3. Az államnak hosszú távra garantálnia kell a mezőgazdálkodás eredményességét biztosító feltételeket, különben a tulajdonjogot a gazdálkodást nem sértő törvény biztosítsa Az oszthatóság elve természetesen az egész közös vagyonra terjedjen ki, ne csak a földre III. A szerkezetváltás célja és alapelvei A föld azé legyen, aki gazdaságosabban termel rajta A szocialista nagyüzem nem tulajdonosa, csak használója a földnek, tehát azt nem is adhatja el. Az egész népgazdaságban cél az áttérés az utasításos tervgazdálkodásról a piacgazdaságra. A mezőgazdaságban sem lehet másképp. A termelés szintje átmenetileg se csökkenjen Az áttérés csak fokozatosan valósulhat meg. Nem kell új földosztás Minél kevesebb adminisztrációt Egyénileg gazdálkodni mindenütt, ahol csak lehet. Minél kevesebb rendeletet A piac törvényei szabályozzanak elsősorban Legyen teljesítménykényszer, győzzön a jobbik Garantált piaci esélyegyenlőséget (FKgP program) egyrészt a mezőgazdaságon belüli tulajdonformák, másrészt a mezőgazdaság egésze és más népgazdasági ágazatok közt. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (3. rész) (OS)
|
IV. A jövőben várható főbb üzemformák és szerepük Két alapvető tulajdonforma: az állami és a magántulajdon. 1. Állami gazdaságra kisebb nagyságrendben, speciális feladatokra továbbra is szükség lesz. - az állami tartalékföldeken átmenetileg bérlők és mezőgazdasági vállalkozók. 2. A magántulajdonú földeken: - egyéni, családi gazdaságok; - ,,kétlakiak,, , hobbykertészek; - kisszövetkezetek, társulások; - tsz-ek, szakszövetkezetek stb. A tsz-ek tevékenységének változása kívánatos. Egy részük a jó földeken tovább gazdálkodik, a többségnél azonban jelentős szerepváltozás várható. Tevékenységük súlypontja áttevődik: a termeltetés, mezőgazdasági szolgáltatás, feldolgozás, értékesítés, ipartelepítés stb. területére. (A gyakorlatban sokhelyütt máris így van). A szövetkezetek szakgárdájára az átalakulás igen nagy feladatot ró, de nekik is és az országnak is rendkívül fontos, hogy vállalják. Ha a nagyüzem monopolhelyzetét kihasználva ellenáll az átalakulásnak, úgy az még hosszú időre elodázódhat, esetleg meg is hiusulhat. Rendkívül fontos az egyéni gazdaságok és a belőlük szerveződő kisszövetkezetek, társulások nagyarányú elterjedése. A paraszti kisüzem kevesebb vegyszert használ, kevésbé terheli a környezetet. Belterjesebb lévén, munkaalkalmat teremt. A ,,maradék munkaidő,, jól hasznosul. Terméke olcsóbban kerülhet a piacra. Összegezve: hasznosabb a társadalomban, mint a nagyüzem. V. A mezőgazdaság viszonya a népgazdaság egészéhe. Félő, hogy a jelenlegi mezőgazdaság pénztőke hiányában rövidesen működésképtelenné válik. Kapja vissza a költségvetésből (legalább részben), amit az elmúlt időszakban elvontak tőle. Először a mezőgazdaságot kell talpra állítani, ez oldható meg viszonylag a legkisebb anyagi áldozattal. 1. Az eddigi eredmények alapján a mezőgazdaság áll legközelebb a világszínvonalhoz. 2. Munkahelyek létesítése lényegesen olcsóbb mint az iparban. 3. A viszonylag olcsó élelmiszer áttételesen az ipar versenyképességét is fokozza. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (4. rész) (OS)
|
A fejlett tőkés országokban dotálják a mezőgazdaságot. A külpiaci versenyképességhez erre nálunk is szükség lesz, szünjön meg azonban a rossz munka jutalmazása, a veszteséges gazdaságok mesterséges életben tartása. Népgazdasági érdek, hogy minden talpalatnyi föld hasznot hajtson. Minden darab földet művelni kell, ami csak művelhető. A cél érdekében olyan terményárakat, földárat és adómértéket kell kialakítani, hogy a leggyengébb minőségű föld is hasznosítható legyen. A termésátlag-rekordok hajszolása helyett a gazdaságosság és környezetkímélés legyen a cél. Az egész népgazdaságban olyan ár- és bérrendszert kell kialakítani, amely a mezőgazdasághoz igazodik. A beruházásoknál a mezőgazdaság érdekei élvezzenek elsőbbséget Világszínvonalon álló exportképes mezőgazdaság, a neki dolgozó korszerűtlenebb hazai ipart, áttételesen exportlehetőséghez juttatja. A mezőgazdaság viszonya a többi népgazdasági ágazathoz:,,legyen egyenlők közt az első,,. VI. A szerkezetváltást szabályozó intézkedések alapelvei A tőkés piacgazdálkodás hosszabb időszak alatt, politikai és gazdasági válságok sora után alakult ki. Nyilvánvalóan mi sem tudjuk máról-holnapra néhány ,,okos,, rendelettel megvalósítani. - Először egy átmeneti időszakra kell a szabályozókat meghatározni, majd az időszak végén dönteni véglegesen. - Ami most szabaddá válik, ne kelljen visszavonni, inkább további engedmények váljanak lehetővé - Célszerű megszabni a birtoknagyság felső határát. A föld ne válhasson spekuláció tárgyává és ne halmozódhasson fel tulajdonában. - Bár a piaci viszonyok a birtoknagyságot is szabályozzák, de a korlátozás mégis hasznos lehet. A gazdálkodót belterjességre ösztönzi. Természetesen az engedélyezett birtoknagyság tegye lehetővé a racionális gazdálkodást. A földadó lehet viszonylag magas (ami természetesen beépül a terményárakba), de a jól gazdálkodók többletjövedelmét nem szabad jövedelemadó címén elvonni. Lehetővé kell tenni, hogy a föld a hozzáértők tulajdonába kerüljön. Az a gazda pedig,aki eléri az engedélyezett birtoknagyság felső határát, fogjon valami mezőgazdasággal kapcsolatos vagy egyéb vállalkozásba (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (5. rész) (OS)
|
- Csak magyar állampolgár, illetve jogi személy lehet földtulajdonos, külföldi csak bérelhet Az eddigi ,,önkéntes,, földfelajánlásokat, földmegváltásokat, eladásokat stb. felül kell vizsgálni Mégegyszer az ezzel kapcsolatos alapelv: a szövetkezet nem tulajdonosa, csak használója a földnek. - Azok, akik földjüket nem igénylik vissza, kapjanak kártérítést - A ,,45-ös földosztás maradjon érvényben,,. VII. Földalap, pénzalap Törekedni kell arra, hogy a földet lehetőleg a tulajdonos művelje, illetve aki műveli, az legyen a tulajdonos. A bérleti díj legyen viszonylag magas, hogy érdemesebb legyen a földet megvenni. A szövetkezet is azon terület után, ami nem a tulajdona, vagy nem is a tagjaié, fizessen bérleti díjat, vagy vegye meg. Létesüljön külön földalap. Kezelője lehetne a helyi tanács, esetleg más intézmény (földhivatal, agrárbank stb.) A földalapba tartozna minden terület, amelynek nincs tulajdonosa. Innen lehetne megvásárolni vagy bérbe venni. A gazdátlanná vált föld ide kerülne vissza. Azok a rossz minőségű földek, amelyek hasznosítását senki sem vállalja, kerüljenek kényszerhasznosításra valamely állami gazdasághoz. Célszerű lenne ezeket a területeket erdősíteni. A mezőgazdaság, illetve a vele rendszert alkotó kiszolgáló- és feldolgozóipar, kereskedelem stb. látszik a legalkalmasabbnak, hogy a népgazdaság fő húzóerejévé váljon. Működésének beindításához azonban nagymennyiségű hitel szükséges. Rendkívül fontos az ehhez szükséges pénzalap megteremtése, indokoltnak tűnik speciális ,,agrárbank,, létrehozása. Végül még egy idézet 1956. október 23-ról. A ,,Szabad Nép,, aznapi száma hírt ad a gödöllői ,,agrártudományi egyetem,, hallgatóinak összejöveteléről. Az egyik téma a sok közül egyben a cikk címe is: ,,Aknázzuk ki az ország legnagyobb kincsesbányáját - a termőföldet ,, FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete (OS)
1989. július 5., szerda 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|