|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Mi várható a VSZ-tanácskozáson?
|
München, 1989. július 5. (SZER, Magyar híradó) - Továbbra is a magyar külkapcsolatokról, de most egészen más műfajban. Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő Moszkvában közölte, hogy a pénteken Bukarestben kezdődő Varsói Szerződés-tanácskozáson a napirenden kívül közvetlen megbeszélés formájában szóba kerülhet a magyar-román, illetve a magyar-csehszlovák viszony. Tamás Gáspár Miklós véleményét hallják a témáról: Úgy tetszik, hogy a Varsói Szerződés kezébe vette Kelet-Európa ügyeinek intézését. Mint a hallgatók hallhatták, a Varsói Szerződés bukaresti ülésszakán nem formális tárgyalásokon ugyan, de a tagállamok szemügyre veszik a magyar-román és a magyar-csehszlovák viszonyt. Ezt a fejleményt határozottan aggasztónak találom. Évekkel ezelőtt számosan javasolták, hogy Erdély ügyében Magyarország forduljon a Varsói Szerződéshez, amely az egyetlen olyan hatékony szervezet, amelynek Románia is tagja. Ebben az időben mindazok, akik az ellenzékben és környékén az erdélyi kérdéssel foglalkoztunk, hevesen elleneztük több okból. Az első ok a dolog hatástalansága. A második ok az, hogy egyáltalán nem kívánjuk a Szovjetunióval szövetségben Csehszlovákiát vagy Romániát a világon bármire rákényszeríteni, mert egy ilyen akciónak a nép-lélekben olyan maradványai lennének, amelyek mindig és mindenkor a magyarság ellen fordulnának. Harmadszor pedig tekintetbe kell venni azt is, hogy Magyarországnak egyáltalán nincs nagyobb befolyása a Varsói Szerződésben, mint akár Romániának, akár Csehszlovákiának, és egy ilyen felvetés ellenünk fordulhat. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarország és a baráti országok - 1.
|
Ezeket az érveket számtalanszor felhozták az elmúlt években, és azt hiszem, hogy ma is érvényesek. Mindig reméltük, hogy erre a fordulatra nem fog sor kerülni. Nagyon helytelen volna, ha Magyarország most, amikor a demokrácia felé tesz határozott lépéseket, a Brezsnyev-doktrínával próbálna élni annak érdekében, hogy segítsen a külföldi magyar kisebbségeken. Ami nem jelenti azt és nem szabad, hogy azt jelentse, nemzetközi fórumokon nem kell és nem helyes fellépni nemzeti érdekeink védelmében s a határainkon túl élő magyar kisebbségek védelmében, de a Varsói Szerződés nem az a nemzetközi fórum, ahol ennek a fellépésnek meg kell történnie. +++
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|