|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly levele egy New York-i iskola tanulóihoz (1. rész) (OS)
|
1989. június 23., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára válaszolt a New York-i St. Bartholomew School tanulóinak levelére, és a fiatalok kérésére kifejtette véleményét országunk fejlődéséről, útkereséséről. A következőket írta. Magyarország több mint ezer éves fejlődésének bonyolult nehéz szakaszához érkezett. Történelmünkben sokszor fordult elő, hogy a nemzetközi erőviszonyok döntően befolyásolták kis országunk sorsának alakulását. Így volt ez a II. világháborút megelőző időszakban is, amikor az ország irányítását kézben tartó vezetés képtelen volt megbírkózni a hitleri Németország részéről ránehezedő nyomással. A fasizmus alóli felszabadulás, a népi demokratikus forradalom nemcsak a háborúban kivérzett Magyarország gazdasági helyreállításának reményét jelentette, hanem nagy lehetőséget ígért az önálló, független, demokratikus fejlődés meggyorsítására. Az akkori magyar vezetés figyelmen kívül hagyta a realitásokat, szolgai módon másolta a sztálini koncepciót. A nemzetközi feltételek ezt talán érthetőbbé teszik, de Magyarország akkori vezetőit nem mentik fel a felelősség alól. Az új társadalom építésének uniformizált, a nemzeti adottságokat lebecsülő politikája az 50-es évek közepére törvényszerűen jutott válságba. A magyar megújulás gondolata, a reform eszménye 1953-tól jelen volt a magyar politikai gondolkodásban, de gyakorlati megvalósításuk jórészt csak később vált lehetővé. Az 1956. évi nemzeti tragédia után új fejlődési pálya kezdődött: társadalmi nyitással, az emberi jogok állandó fejlesztésével kereste a humánus szocializmus megvalósításának útjait, az emberek jóléte, boldogulása feltételeinek bővítését. Nem férhet kétség ahhoz, hogy 1956 után nagyszerű, lelkesítő vállalkozás indult el hazánkban. Önmagunkhoz képest és a nemzetközi mércével mérve is előreléptünk a demokrácia fejlesztésében. Korszerű mezőgazdaság született. A szocializmus ígérete, a jobb élet milliók számára került elérhető közelségbe. Az elmúlt 30 év mához szóló nagy tanulsága a gazdaságirányítási reform sorsa is. Az MSZMP 1968-tól azt a felismerést érvényesítette, hogy a társadalom modernizálásához új utakra van szükség, az embereket közvetlenül is érdekeltté kell tenni a nemzet jövőjének megteremtésében. A konkrét válaszokat a reform nemzeti műhelyében kellett kimunkálni, számolva szűkebb és tágabb környezetünk ellenkezésével is. A magyar reform szükségességét, alapvető döntéseinek helyességét igazolta történelmünk, ma már más nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják. (folyt.köv.)
1989. június 23., péntek 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|