 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Puskás Sándor elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A legfontosabb napirendi pont a tavalyi költségvetésről szóló jelentés megvitatása volt. Békesi László pénzügyminiszter szóbeli előterjesztésében ellentmondásosnak ítélte az elmúlt év gazdasági helyzetét. Mint mondotta, a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba. A tervekkel ellentétben mintegy 1 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, a teljesítmények is csökkentek. Ennek ellenére 60 milliárd forinttal növekedett a gazdálkodó szervezetek készleteinek értéke. Az államháztartás 235 milliárd forintot fordított a gazdálkodó szervezetek támogatására, ugyanakkor ennél csak alig több, 238 milliárd forint volt az összes realizált nyereség. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás jelentős részét a támogatásokból finanszírozták.A támogatásokat döntően az agrárszféra kapta, hogy ezzel megakadályozzák az élelmiszerárak drasztikus növekedését, segítsék a mezőgazdasági szocialista exportot és a beruházásokat. A mezőgazdaságon belüli feszültségeket jellemzi, hogy tovább nyílt az agrárolló, azaz a belső árnövekedés 2,1 százalékkal volt magasabb, mint az árbevétel. A miniszter szerint koránt sincs lehetetlen helyzetben az ágazat.
A hitelből finanszírozott nagyberuházásokról is tájékoztatta a
képviselőket Békési László. Elmondta, hogy a bős-nagymarosi
építkezés hitelből finanszírozott kiadásai 5,8 milliárd forintot
tettek ki. Az elmúlt év végéig a magyar félre háruló 35,7 milliárdos
beruházási összegből 17,5 milliárdnyit építettek be. A tengizi és
jamburgi munkákról szólva közölte, hogy a 67 millárd forintos
összköltségből az elmúlt év végéig 31 millárd forintot használtak
fel.
A továbbiakban szólt az üzemanyagárba beépített költségvetési
elvonásokról is. Összesen 28,1 milliárd forintos bevétele származott
az államnak 1988-ban az üzemanyag-értékesítésből, ugyanakkor 32,7
milliárdot fordított a közlekedés támogatására. Ez a megjegyzése
egyébként nagy felzúdulást váltott ki, többen közbekiabáltak: a
motorizációs bevételeket nem lehet a közlekedés egészére vetíteni,
ez hamis megközelítés. Ugyancsak nem találkozott a képviselők
helyeslésével az a miniszteri állítás, hogy a nyugdíjak reálértékét
tavaly sikerült - összességében - megőrizni. Egy felszólaló
figyelmeztetett arra: nem nagy tett, ha a nyugdíjak reálértékét
megőrzik, hiszen ezzel csak azt adja vissza az állam, amit annak
idején - szintén reálértéken - elvont. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 17:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|