|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A kormány gazdasági csomagterve - 1. folyt.
|
A 40 éves szocialista építés azt eredményezte, hogy egy iszonyatos betonkoloncot helyeztek a kibontakozás útjába. Felszámolták a magyar vállalkozói osztályt, tőkéjével, tapasztalatával, nemzetközi piaci kapcsolataival együtt, és 40 éven keresztül mindent elkövettek, hogy az engedelmes robotolók társadalma öltsön formát. Ez utóbbi cél nem egészen sikerült, mert maga a parancsuralmi gazdálkodás hívta életre a vállalkozás illegális, féllegális, majd legálisan is torz formáit, amelyek kényszerűen magukon hordták a parancsuralmi rendszerhez való alkalmazkodás bénító jegyeit, és miután mindez a rombolás megtörtént, miután a parancsuralmi gazdálkodás útján bejárták a teljes kört, amely a csődhöz vezetett, meghírdették a kibontakozást, illetve az új 3 éves tervet, a piachoz való visszatérés programját. Persze ez sem megy olyan gyorsan. Grósz Károly, akkor még miniszterelnök, már két évvel ezelőtt meghirdetett egy 3 éves programot, amely ugyancsak a válságból való kilábolást célozta, de ki beszél ma erről a halva született programról? Akkor úgy emlegették, hogy ez az utolsó lehetőség, de egyetlen kézzelfogható eredménye az volt, hogy 8 hónappal a program meghirdetése után Grósz pártfőtitkár lett. De úgy látszik, az utolsó lehetőséget követi a legutolsó, mármint az új 3 éves csomagterv, amelynek elfogadása nélkül - mint a pénzügyminiszter a parlamentben hangsúlyozta - immár elkerülhetetlen a gazdaság összeomlása. Ez a formula egyébként pontatlan és pongyola. Pontatlan, mert egy gazdaság sohasem omlik össze. A kérdés mindig az, hogy egy gazdaság milyen színvonalon, milyen teljesítménnyel képes működni. És pongyola is, mert a társadalom kisemmizett, nyomorgó milliói számára a gazdaság már régen összeomlott. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|