Rendszerváltás és az MTI

	Emberi jogi értekezlet - plenáris ülés (1.rész)
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1989. június 6. kedd (MTI-tud.) - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezlet plenáris ülésén számos európai és amerikai ország küldöttség vezetője vonta meg a bécsi kötelezettségvállalások első mérlegét. A felszólalók általában egyetértettek abban, hogy az emberi jogok érvényesülése terén javul a helyzet, de még bőven van tennivaló az egységes európai jogi térség kialakításáig és egyes országokban még nem hajtják végre eddig vállalt kötelezettségeiket sem. A legtöbb ilyen bírálat Romániát érte. Edwige Avice francia mellérendelt külügyminiszter kijelentette, hogy a helsinki folyamat emberi dimenziójában elért haladás ugyanúgy hozzájárul a bizalom új légkörének kialakulásához, mint a biztonság terén elért haladás. A miniszterasszony beszámolt arról, hogy a francia kormány a bécsi értekezleten létrehozott ellenőrző mechanizmus alapján az utóbbi hónapokban többször is kifejezte aggodalmát a román hatóságoknak az emberi jogok aggasztó megsértései miatt. A román hatóságok minden tájékoztatás kérési kisérletet kereken visszautasítottak. Avice felsorolta, hogy a Ceausescu elnökhöz nyílt levelet intézett volt politikusokat meghurcolták, elszigetelték, kényszerlakhelyre költöztették, Doina Cornea asszonyt, aki a területrendezési program ellen tiltakozott, fizikailg bántalmazták. Feltette a kérdést: ,,a román hatóságok eme viselkedésükkel nem itélik-e magukat elszigetelődésre Európában? Nem akadályozzák-e országukat abban, hogy részt vegyen az európai népek nagy közeledési folyamatában?,, A francia miniszter elítélőleg szólt a berlini falról és csehszlovák tüntetők őrizetbe vételéről is, elismeréssel méltatta viszont, hogy Lengyelországban és Magyarországon haladás történt a pluralizmus és a demokrácia érvényesülése felé. (folyt.) 1989. június 6., kedd 14:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Emberi jogi értekezlet - plenáris ülés (2.rész)
A szovjet küldöttség egyik tagjaként Rudolf Kuznyecov, a Belügyminisztérium vízumosztályának vezetője részletesen beszámolt a plenáris ülésen a szovjet állampolgárok külföldre utazási és kivándorlási ügyeinek eddigi és tervezett könnyítéseiről. Adatokat sorolt fel arról, hogy az év első négy hónapjában máris többszörösére emelkedett az Izraelbe, az Egyesült Államokba, az NSZK-ba és Görögországba utazó szovjet állampolgárok száma. Eddig csak családegyesítési indokkal engedélyeztek kivándorlást, ma már erre való hivatkozás nélkül is adnak kivándorlási engedélyt. Csupán a technikai készültség megteremtésén múlik és fokozatosan minden 18 évnél idősebb szovjet állampolgár lehetőséget kap hosszú ideig érvényes útlevél beszerzésére, az állandó jelleggel külföldön élő szovjet állampolgárok pedig minden kérdőív kitöltése nélkül látogatást tehetnek hazájukban. Kuznyecov rámutatott, hogy a kivándorlásoknál már megfordult a helyzet: az amerikai konzulátusnál például már több mint húsz ezer szovjet állampolgár várja a letelepedési engedélyt. A szovjet hatóságoknak nem titkolt aggodalmat okoz, hogy több nyugati ország egyrészt elég lassú eljárással enged betelepülni szovjet kivándorlót, másrészt egyre több a gond a kivándorlók ottani álláshoz jutásával, lakásával, egészségügyi ellátásával és társadalombiztosításával. A francia, az amerikai és a kanadai nagykövet elismeréssel fogadta és jelentős javulásként értékelte a szovjet utazási könnyítéseket. Morris Abram amerikai nagykövet az ókori Athénnal példálódzott, amelynek polgárai szabadon hagyhatták el hazájukat és térhettek vissza bármikor, ha úgy tetszett nekik. Ezzel kapcsolatban fejtegette, hogy a kivándorlás nem az állam által adományozott jog, hanem az egyén magától értetődő joga, ami nélkül csak börtönnek érezheti hazáját. Másfelől különbséget tett a kivándorlási jog és a bevándorlás engedélyezése között, minthogy a fogadó államnak is magától értetődő joga, hogy megnézze, kit bocsát be. Üdvözölte a Magyarországon és Lengyelországban megvalósított korlátlan kiutazási szabadságot, elismerte, hogy javult a helyzet a Szovjetunió és az NDK esetében is, míg más szocialista országokban még nem jognak, hanem kiváltságnak tekintik az utazást. A kanadai nagykövet szerint el kellene jutni oda, hogy a kiutazást ne kössék sehol külön engedélyhez, az a polgárok természetes joga legyen. (folyt.) 1989. június 6., kedd 15:16
Vissza »

	Emberi jogi értekezlet - plenáris ülés (3.rész)
Élesen elutasította azt a román érvelést, hogy amíg más országok nem biztosítják úgy a munkához való jogot, a lakást és a művelődést polgáraiknak, mint Románia, addig nincs joguk más jogok érvényesülését számon kérni rajta. A brit nagykövet kérdésére a magyar és az osztrák nagykövet a közeledés jó példájaként méltatta a magyar-osztrák határforgalom szabadságát. Az osztrák felszólaló ezt a nyílt határt ,,a közép-európai emberek egymás mellett élése nagy gazdagodásának,, nevezte. +++ 1989. június 6., kedd 15:18
Vissza »