|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - spanyol sajtó
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. május 17. szerda (MTI-tud) - Magyarországon és Lengyelországban egyaránt viszonylag gyors lépéseket tesznek a demokrácia felé. Ezek a reformok elképzelhetetlenek lennének, ha a Szovjetuniót nem Mihail Gorbacsov vezetné - írja az El Pais szerdai vezércikke. A befolyásos madridi napilap, amely az utóbbi időben megkülönböztetett figyelemmel elemzi a szocialista országokban végbemenő eseményeket, hangsúlyozza: nem elegendő immár, hogy ez a folyamat önmagában valósuljon meg. Kulcsfontosságú, hogy a Nyugat és a Szovjetunió között egyetértés jöjjön létre az evoluciós folyamatot illetően. A reformok moszkvai győzelmétől ugyanis alapvetőn függ azoknak a lépéseknek a sikere, amelyeket Kelet-Európában a demokrácia irányában tesznek.
A vezércikk a magyar politikai helyzetről ezt írja: Kádár távozása a reformok új színterét jelképezi. Grósz Károly mérsékelt reformista szerepe azonban úgyszintén nincs már összhangban a valósággal. Most olyan személyek neve fémjelzi a reformok irányítását, mint a radikális Pozsgay Imre, Németh Miklós miniszterelnök és Nyers Rezső. Grósz minap elszenvedett veresége, az a tény hogy a hatalomért versengő riválisai legyűrték a vízlépcső-vitában, mutatja helyzete gyengülését. Az El Pais egyébként ugyancsak szerdai számában részletesen foglalkozik a bős-nagymarosi erőművel összefüggésben előállott új helyzettel. Részletesen leírja, hogy Prága milyen módon támadja Budapestet és súlyos feszültségnek nevezi a két ország viszonyában a Dubcek-interjú közvetítése utáni állapotokat. Úgy fogalmaz, hogy ,,a növekvő ideológiai nézetkülönbségek és gazdasági eltérések Csehszlovákia és Magyarország között arra késztették a budapesti vezetést, hogy ne kötelezze el magát az oly népszerűtlen és kétségbe vonható előnyökkel kecsegtető terv mellett,,. Az El Pais megemlíti, hogy Prágában nagyösszegű kártérítési igénnyel léphetnek fel. Az ABC című lap tudósítója Budapestről arra hívja fel a figyelmet, hogy a vízlépcső ügyében különféle volt a szomszédos országok reagálása. Az osztrák kancellár - írja az ABC - közölte, hogy tiszteletben tartják a magyar kormány döntését, Prága azonban erőteljesebb hangnemben reagált. A tudósító utal arra, hogy csehszlovák részről úgy jellemzik a magyar kormányzati lépést, hogy az népszerű lehet ugyan, de ésszerű semmiképpen nem. A tudósító szerint e nézet hirdetői megfeledkeznek arról, hogy az észerűség egyáltalán nem mond ellent a népszerűségnek.+++
1989. május 17., szerda 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|