Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (5. rész)
Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal következett: a beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették. Az Elnöki Tanács írásos jelentése egyebek között arról ad tájékoztatást, hogy az elmúlt három évben - a kormány kezdeményezésére - a testület 108 törvényerejű rendeletet alkotott. Szabályozta egyebek mellett a veszteségesen gazdálkodók talpra állításának, illetve felszámolásának rendjét, törvényerejű rendeletet bocsátottak ki a letéti jegyről, a kincstárjegyről, az állami népességnyilvántartásról, az államtitkokról és a szolgálati titkokról, az 1990. évi népszámlálásról, a közkegyelem gyakorlásáról, a külföldre utazásról és az útlevélről. A jelentés ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy indokolt lett volna e tárgyban törvényt alkotni, s elfogadja az ennek elmaradásával kapcsolatos bírálatokat. A törvényerejű rendeletek között 45 nemzetközi szerződés és egyezmény kihirdetése is szerepelt, amelyek a többi között gazdasági és környezetvédelmi együttműködéssel kapcsolatosak, továbbá a partner államokkal kialakítandó kölcsönös jogsegélyről, konzuli és tudományos-kulturális együttműködésről szólnak. Nem egy esetben olyan elhatározásra jutottak, hogy a törvényerejű rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést az Országgyűlés elé utalják, tehát törvény alkotását kezdeményezték. Ugyanakkor az is előfordult, hogy több sürgőssé vált kormányzati kezdeményezést nem kellő mérlegeléssel, a parlamenti bizottságokkal való egyeztetést mellőzve emeltek rendelettel törvényerőre, s ez a gyakorlat sajnos még ma is előfordul. Összességében azonban a testület jogalkotó tevékenysége csökkent, összhangban az Országgyűlés szerepének erősödésével - állapítja meg a beszámoló. A továbbiakban kitér arra, hogy évente 15-20 százalékkal nőtt a magyar állampolgárság megadása, illetve megszüntetése iránti kérelmek száma. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer ilyen kérelmet bíráltak el, figyelembe véve az emberiességi szempontokat, a családegyesítési törekvéseket, a helsinki záróokmány szellemét és hazánk érdekeit. Honosítással és visszahonosítással 3786-an kaptak magyar állampolgárságot, többségében olyanok, akik a szomszédos szocialista országokból települtek át hazánkba. A kérelem elutasítására csak ritkán került sor. (folyt.köv.) 1989. május 11., csütörtök 11:53
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »