|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - osztrák lapok (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. május 10. szerda (MTI-TUD) - Az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről beszámolva a szerdai osztrák lapok főként Kádár János felmentésével foglalkoztak, ehhez fűztek megjegyzéseket.
Több bécsi lapjelentés úgy vélekedik, hogy bár a testület a hetvenhét éves volt főtitkárt egészségi okokra hivatkozva váltotta le megmaradt párttisztségeiről, döntésében politikai megfontolások játszották a fő szerepet. Utalnak arra, hogy újabban a párt mai vezetői - köztük Grósz Károly - rámutattak: Kádár képtelen lépést tartani a jelenlegi politikai változásokkal, a korábbi években pedig nem ismerte fel idejében az újabb reformok szükségességét, hozzájárult a megkezdett gazdasági reformok ellaposításához, ragaszkodott olyan hibás döntésekhez, amelyek végülis válsághoz vezettek. Az ellenzék ezenkívül támadta a volt főtitkárt az 1956-os népfelkelés idején és közvetlenül utána tanúsított magatartása miatt is. Néhány szerdai osztrák újság idézi nyugati hírügynökségeknek azt a véleményét, amely szerint Kádár János eltávolításával szabaddá vált az út Nagy Imre rehabilitálásához, miután már Grósz Károly főtitkársága idején megtörténtek az első lépések az 1956-os események újraértékelésére. A Der Standard című független bécsi lap közli azt a Budapesten, a Központi Bizottság köreiben hallott véleményt is, hogy bár a testületben a többség Kádár felmentése mellett foglalt állást, ez a lépés új probléma elé állítja a pártot. A szomszédos szocialista országok ugyanis az MSZMP Grósz főtitkárt követő centrista csoportjában és a Kádár János körüli veteránokban látják a magyar belső stabilitás biztosítékát. A vélemény szerint a reformok élharcosa, Pozsgay Imre még Mihail Gorbacsov számára is bizonytalansági tényezőnek számít - fűzi hozzá a Der Standard. (folyt.)
1989. május 10., szerda 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP KB - osztrák lapok (2.rész)
|
Ugyanez az osztrák újság a felmentésnek külön kommentárt is szentelt. A szerző, Arthur Meyer többek között elmondja, hogy Kádár Jánost Magyarországon a bírálatok úgyszólván a vádlottak padjára ültették, s most hirtelen feledésbe merülni látszik, hogy a pártot három évtizedig vezető politikus még nem is olyan régen népszerű volt országában, sőt néha népszerűbb országszerte, mint saját pártjában. Nyugaton is úgy kezelték, mint akinek politikája a Brezsnyev-korszak nehéz éveiben Magyarország úgynevezett ,,kis szabadságainak,, záloga volt. Mindez azonban többé már nem számít Magyarországon, amióta az új mozgalmak és pártok a ,,nagy szabadságot,, írták zászlajukra, és a kommunistáknak nincs más választásuk, mint mindenkit felülmúlni a reform-buzgalomban. Kádár megbuktatásával - véli a Der Standard - a mai hatalmi elit igyekszik elhatárolódni saját múltjától, mielőtt még felvetődik a kérdés, hogy ő maga hol is volt a Kádár-időszak éveiben. A Neue Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt bécsi napilapja egy teljes oldalán, fényképekkel is illusztrálva a DPA nyugatnémet hírügynökségnek az MSZMP KB döntése alkalmából Kádár Jánosról írt elemzését közölte. Az írás a politikus életútját ismertetve elmondja, hogy a volt főtitkár az 1956-os felkelés leverése után nemzeti színezetű reformprogramot hirdetett és óvatos reform-kurzust vezetett be, amely egyebek között a párton belüli viták nagyobb szabadságával, decentralizálással és a gazdasági reformok elindításával járt. A gazdasági helyzet romlása, a további demokratizálás követelésének általánossá válása és az ezzel összefüggő heves viták nyomán az 1988. májusi pártkonferencián lemondott a párt vezetéséről. Azóta a reformok a pártban, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt kibontakoztak, őt magát pedig egyre inkább az utóbbi 30 év bajainak bűnbakjaként bélyegezték meg. Most megtörtént az utolsó következtetések levonása is, s eltávolították az átütő erejű reformvonal fékezőjét - foglalja össze a történteket a Neue Arbeiter Zeitungban megjelent elemző kommentár. +++
1989. május 10., szerda 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|