 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos
indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító
javaslatról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
------------
Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a
javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig
néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek
részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek
elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris
rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati
megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen
hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem
elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak
megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti
egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a
Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a
bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a
bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes
államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már
megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba
építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak
halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is
egyértelműen indokolttá teszi.
A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a
Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új
alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja
csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a
hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti,
Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel
szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért
nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen
természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre
viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos
intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is
feltétlenül szükség van.
A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos
eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő
elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők
számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl
meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|