 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (2. rész)
|
Felhívták a figyelmet: széles körű felvilágosító munkára van szükség
a tudományos kutatás szerepének és hasznának megismertetésére, mivel
az utóbbi időben a szegényedés, a növekvő intolerancia miatt
országunkban a tudományellenesség érhető tetten. Szó volt arról is,
hogy nem indokolt nagyobb szabású természet- és társadalomtudományi
programok indítása. Szükség van viszont néhány országos fejlesztési
program kezdeményezésére: ilyenek például az elektronizálás és
informatika, a környezetvédelmi technológiák, az infrastruktúra
(főleg a kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrája), az új
technikát, a technikai fejlődést megalapozó folyamatok kutatása.
A közgyűlésen állást foglaltak az Országos Tudományos Kutatási
Alap megőrzése mellett. Nélküle ugyanis - mondották - számos
egyetemi tanszék nem folytathatna tudományos kutatást. Fontos
azonban, hogy ebből kizárólag az alapkutatást támogassák.
Az akadémikusok ez alkalommal is kifejezték azt a véleményüket,
hogy az akadémia foglaljon állást az ország sorsdöntő kérdéseiben. A
tudósok jelentős mértékben segíthetik a kormány döntéseinek
megalapozását - hangoztatták. Kifogásolták, hogy a szakértők
tanácsait még mindig nem veszik figyelembe minden tekintetben.
Példaként említették, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső építését
vizsgáló ad hoc bizottság még nem kapott választ az általa felvetett
kérdésekre. Javasolták, hogy ha a szakértők azt tapasztalják:
manipulálják valamelyik szakvéleményt, tárják azt a közvélemény elé.
Indítványozták azt is, hogy az akadémia megújulása során erősítsék a
demokratizmust. Ezzel kapcsolatban elmondták: egyes intézeti vezetők
,,kisajátítják,, kollegáik tudományos eredményeit. Feljogosítják
magukat arra, hogy társszerzőként szerepeljenek, ezt az etikátlan
eljárást intézeti demokratizmussal lehet megszüntetni.
Az akadémia és az egyetemek kapcsolatáról szólva elmondták: a
tudomány károsodna, ha engednének az akadémia és egyetemek
szembeállítására irányuló törekvéseknek. Nyugati országok
tapasztalata bizonyítja: szükség van az önálló tudományos kutatási
hálózatra. Megalapozatlan az egyes egyetemeken megnyilvánuló
aggodalom, hogy az akadémiát nagyobb támogatásban részesítik majd,
mint az egyetemeket - hangzott el a vitában.
Örömmel, ugyanakkor megrendüléssel szóltak arról, hogy
rehabilitálták azokat az akadémikusokat, akiket régebben
méltánytalanul kizártak a tudós társaságból. Magukat is
rehabilitálják, amikor a mindig alkotó tudósok szellemi
visszafogadásáról döntenek - vélekedtek a hozzászólók a közgyűlésen.
(folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|