 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Válasz a hallgatóknak
|
SZER
--------------------- München, 1989. május 06.
(Láng Júlia) Hallgatók fóruma
Mielőtt folytatjuk a múlt héten elkezdett sorozatot, - a
hallgatók érdeklődésének megfelelően Kéry tamás teszi fel a
kérdéseket a bős-nagymarosi építkezésről Lipták Bélának, a Yale
Egyetem professzorának, - helyesbítenem kell a Magyar
Környzetvédelmi Alap Budapesten terjedő röplapját.
Tehát ez a sorozat nem szerdán, hanem szombat-vasárnaponként a
Hallgatók fóruma keretében hallható. A röplapon megadott telefonszám
is téves. Akit a sorozat hangszalagja vagy kézirata érdekel, az
üzenetrögzítőnk telefonszámán közölje kérését. A telefonszámokat a
műsor végén megadjuk.
A mikrofonnál Kéry Tamás. Lipták Bélával, a Magyar
Környezetvédelmi Alap elnökével beszélgetünk, ebben a hetente azonos
időben folytatandó sorozatban. Mondanál valamit szomszédaink
érdekeiről és a velük aláírt szerződésekről?
- Kezdjük talán a csehszlovákiával 1977 szeptember 16-án Kádár
János és Husak Gustav által elfogadott és miniszterelnökeik által
aláírt, majd 1983-ban módosított szerződéssel. Ez kimondja, hogy a
két ország azonos arányban osztozkodik az építkezés költségein, majd
később a termelt áramon is, ugyan a Bősön termelt áram a csehszlovák
áramelosztó rendszerbe, cseh felügyelet alá kerül. Mivel a szerződés
a végzett munka arányában szabja meg az áram elosztását, így ha
Nagyamaros nem épül meg, úgy az 50-50 százalékos áramelosztást meg
kell majd változtatni 40-60 vagy 35-65 arányra. Csehszlovákia
kormánya több okból szorgalmazza a vízlépcső megépülését. Ezek közül
a Pozsony alatti kikötő létrehozása és az áramtermelés növelése
Csehszlovákiának valódi érdekei. Sajnos Husak más okokból is
erőszakolta a vízlépcső megépülését. Ilyen a Duna 30 km-es
szakaszának megszerzése. Ez a területfoglalási precedens ugyanúgy
jóváhagyás nélküli határmódosítást jelent, mint a Dunakiliti tavat
szétválasztó új határ létrehozása. A Dunakilitinél létrehozandó
mesterséges tó pedig valójában azért szükséges, hogy később
megépíthessék a Dunát a Balti-tengerrel összekötő,
Duna-Morva-Elba-Odera csatornát. Végül el kell ítélnünk azt a tervet
is, hogy a termelt áramra ipart és az iparra szlovák munkásságot
telepítenének erre a magyarok lakta mezőgazdasági területre.
(folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|