Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)

Végül az Elnöki Tanács javaslatai nyomán az Országgyűlés
választja meg a tárcák vezetőiként kiszemelt jelölteket. Amennyiben
a Parlament nem fogadja el a jelöltet, újra kezdődik a vezető
kiválasztásának procedúrája. Raft Miklós elmondta, hogy a készülő új
alkotmány koncepciója a miniszterek kiválasztásának kétlépcsős
rendszerét kívánja meghonosítani. Ebben a javaslattétel joga a
miniszterelnököt illetné meg, a döntés azonban továbbra is az
Országgyűlés kezében maradna.

    Ugyan a most első alkalommal megtartott bizottsági meghallgatás,
véleményezés jogi szempontból nem tartalmaz kötelezettségeket a
jelölt személyére, a külügyi bizottság tagjai egyhangúlag
támogatásukról biztosították Horn Gyula jelölését. Az általános
vélekedés szerint az eddig is sikerágazatnak számító magyar
külpolitika Horn Gyula személyében ,,jó kezekbe kerül,,.

    Horn Gyula megköszönte a bizalmat, majd a képviselők kérdéseire
válaszolva kisebbfajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban
vázolta elképzeléseit. A magyar semlegesség esélyei felől érdeklődő
törvényhozóknak az államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium
vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetközi realitások
figyelembevételével maradéktalanul érvényesítsék hazánk érdekeit. A
tömbönkívüliség elérése nemzeti érdekünk, olyan távlati cél, amelyet
Magyarország nyugodtan vállalhat. Rövid távon azonban - éppen a már
említett nemzetközi realitások következtében - ennek nincs esélye. A
közeljövő magyar külpolitikájának tennivalói közé sorolta Horn Gyula
a szuverenitás, az önálló kezdeményezés erősítését. Hangoztatta,
hogy Magyarország aktívan támogatja azt az elmúlt három évben
mindinkább kibontakozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés
korszerűsítését szolgálja. Különösen jelentősek azok a törekvések,
amelyek a katonai kiadások terheinek erőteljes csökkentését
szorgalmazzák. A hadseregek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga
részéről elképzelhetőnek tartotta egy jóval kisebb létszámú,
alapjaiban ,,profi,, katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg
létrehozását. Fontosnak nevezte a hadseregek struktúrájának
átalakítását is, kizárólag védelmi jellegűre.

    Utolsó napirendi pontként a testület tagjai új nagykövetek
kinevezéséről tájékozódtak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István
Hollandiában, Demus László Dániában, Göbölyös Gábor Belgiumban és az
Európai Közösségek mellett, Gyenis Jenő Törökországban, Hajdú József
Svédországban, Horváth Ernő Iránban, Hargita Árpád Ausztriában, Kiss
János Uruguayban, Kornidesz Mihály Albániában, Nagy Gábor
Franciaországban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli
hazánkat. (MTI)


1989. április 26., szerda 16:37


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD