|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
Végül az Elnöki Tanács javaslatai nyomán az Országgyűlés választja meg a tárcák vezetőiként kiszemelt jelölteket. Amennyiben a Parlament nem fogadja el a jelöltet, újra kezdődik a vezető kiválasztásának procedúrája. Raft Miklós elmondta, hogy a készülő új alkotmány koncepciója a miniszterek kiválasztásának kétlépcsős rendszerét kívánja meghonosítani. Ebben a javaslattétel joga a miniszterelnököt illetné meg, a döntés azonban továbbra is az Országgyűlés kezében maradna. Ugyan a most első alkalommal megtartott bizottsági meghallgatás, véleményezés jogi szempontból nem tartalmaz kötelezettségeket a jelölt személyére, a külügyi bizottság tagjai egyhangúlag támogatásukról biztosították Horn Gyula jelölését. Az általános vélekedés szerint az eddig is sikerágazatnak számító magyar külpolitika Horn Gyula személyében ,,jó kezekbe kerül,,. Horn Gyula megköszönte a bizalmat, majd a képviselők kérdéseire válaszolva kisebbfajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban vázolta elképzeléseit. A magyar semlegesség esélyei felől érdeklődő törvényhozóknak az államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetközi realitások figyelembevételével maradéktalanul érvényesítsék hazánk érdekeit. A tömbönkívüliség elérése nemzeti érdekünk, olyan távlati cél, amelyet Magyarország nyugodtan vállalhat. Rövid távon azonban - éppen a már említett nemzetközi realitások következtében - ennek nincs esélye. A közeljövő magyar külpolitikájának tennivalói közé sorolta Horn Gyula a szuverenitás, az önálló kezdeményezés erősítését. Hangoztatta, hogy Magyarország aktívan támogatja azt az elmúlt három évben mindinkább kibontakozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés korszerűsítését szolgálja. Különösen jelentősek azok a törekvések, amelyek a katonai kiadások terheinek erőteljes csökkentését szorgalmazzák. A hadseregek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga részéről elképzelhetőnek tartotta egy jóval kisebb létszámú, alapjaiban ,,profi,, katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg létrehozását. Fontosnak nevezte a hadseregek struktúrájának átalakítását is, kizárólag védelmi jellegűre. Utolsó napirendi pontként a testület tagjai új nagykövetek kinevezéséről tájékozódtak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István Hollandiában, Demus László Dániában, Göbölyös Gábor Belgiumban és az Európai Közösségek mellett, Gyenis Jenő Törökországban, Hajdú József Svédországban, Horváth Ernő Iránban, Hargita Árpád Ausztriában, Kiss János Uruguayban, Kornidesz Mihály Albániában, Nagy Gábor Franciaországban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli hazánkat. (MTI)
1989. április 26., szerda 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|