 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A Független Jogász Fórum a büntetőjog reformjáról
|
1989. április 22., szombat - Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum szombati eszmecseréjén.
Kutrucz Katalin, egyetemi oktató - a téma előadójaként -
rámutatott arra, hogy egy új büntetőjogi kódex megalkotásánál
tekintetbe kell venni: az egyes pargrafusok mennyiben felelnek meg
az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek.
Figyelmeztetett arra is, hogy a szokásjogra nem alapozhat a törvény.
Büntetőjogi szabályozásunk legtöbb ellentmondással terhelt
területének az állam elleni bűncselekményeket tartotta az előadó.
Ezzel összefüggésben kifejtette: lehetelen az éppen aktuális
politikai helyzethez igazodva bírói belátásra bízni az állam elleni
cselekmény minősítését. Márpedig - tette hozzá - jelenleg az erre
vonatkozó jogszabályok megfogalmazása parttalan, kereteik pedig a
végtelenségig tágíthatók. Egyszóval: jogbizonytalanság mutatkozik e
területen.
A Független Jogász Fórum tagjainak egyetértésével találkozott az
a vélemény, miszerint a legsürgetőbb feladat a homályos jogi tételek
kiszűrése, s ezzel egyidejűleg az adott bűncselekmények
tényállásainak pontos törvényi meghatározása. Hiszen - mint a
tanácskozáson elhangzott - nem lehet mit érteni az olyan
megfogalmazásokkal, mint például: ,,a szocialista rend gyengítése,,
vagy ,,a szocializmus ellenében kifejtett tevékenység,,. Ezek
ugyanis büntetőjogilag megfoghatalan, értelmezhetetlen kategóriák -
szólt az érvelés. A jogászok egyetértettek abban: senkit ne lehessen
hazánkban állam elleni bűncselekmény címén halálra ítélni.
A Büntető Törvénykönyvnek a lázadásra, illetve az izgatásra
vonatkozó kitételeit is idejétmúltnak találták a tanácskozáson. A
jelenlegi BTK alapján ugyanis napjaink valamennyi tüntetése
lázadásnak minősíthető, az izgatás tényállásaiban pedig ma már a
szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás korlátozása érhető
tetten. Ezért az izgatás meghatározási kategória helyett - hangzott
el az eszmecserén - az államot szimbolizáló jelképek megsértéséről
szóló törvényi rendelkezésre lenne szükség.
Egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy az új Büntető
Törvénykönyvben szerepeljen: bűncselekményt követ el az az
állampolgár, aki idegen ország kormányzatát próbálja arra rábírni,
hogy fegyveresen avatkozzon be Magyarország belügyeibe, belpolitikai
életébe. (MTI)
1989. április 22., szombat 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|