 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt
hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját.
Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új
gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen
kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása.
Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg
földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi
elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei
lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A
térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt
hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport
véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt
legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző
tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a
későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a
beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is
újra kellene gondolni.
Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ
környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta:
energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos
beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a
nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a
meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti
átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne
növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül.
Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást
lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s
ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem
szabadna tovább folytatni.
Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem
messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek
első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra,
hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a
radioaktivitás vizsgálatára is.
A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több
kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány
állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási
munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|