 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - Szenvedélyektől sem volt mentes az MSZBT Országos Elnökségének pénteki ülése: a Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson pro és kontra vélemények váltogatták egymást a mozgalom működésének megújulásáról kialakult vitában. A testület végül - hosszas vita után - elfogadta az új szerveződési formákra, a mozgalom felépítésének módosítására vonatkozó javaslatot tartalmazó előterjesztést, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a barátsági mozgalom ezentúl tagcsoportokban és aktivistáin keresztül fejti ki tevékenységét, s kollektív, egyéni, pártoló és tiszteleti tagsági viszonyt ismer el.
A tanácskozáson Apró Antal elnök megnyitó szavait követően
Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi
Bizottság titkára adott tájékoztatót a magyar-szovjet politikai és
gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Elöljáróban leszögezte: az
államközi és pártkapcsolatok, a magyar és a szovjet vállalatok,
intézmények közötti együttműködés mellett nagy jelentősége van a
megyék, városok, dolgozó kollektívák közötti rendszeres
érintkezésnek, az emberi kapcsolatok ápolásának, egymás
tapasztalati, gondjai és eredményei jobb megismerésének is, amiben a
baráti társaság nagyon fontos szerepet tölt be. Hozzátette: e
területen sok a kiaknázatlan lehetőség.
A továbbiakban a magyar-szovjet politikai kapcsolatok
fejlődésével, a nemzetközi politikai viszonyok alakulásával
kapcsolatban kiemelte: a Szovjetunió új külpolitikai filozófiája és
konstruktív fellépése nyomán jelentős és kedvező előjelű változások
indultak meg a nemzetközi kapcsolatokban. A nemzetközi viszonyok
javulása számunkra rendkívül fontos, hazai tennivalóink elvégzéséhez
szükséges, sőt nélkülözhetetlen külső tényező és feltétel. Az új
szovjet külpolitikai gondolkodás segíti a magyar érdekek szélesebb
körű érvényesítését. Rámutatott: a magyar és a szovjet külpolitikai
törekvések közötti azonosság abban is megnyilvánul, hogy egy minden
korábbinál nagyobb mértékben és szélesebb területen együttműködő
Európa megteremtése érdekében mindkét ország változatlanul
szükségesnek tartja a kontinensünkön szemben álló katonai tömbök
egyidejű felszámolására irányuló erőfeszítések folytatását.
Politikai, katonai szövetségi rendszerünk addig is realitás, olyan
szervezet, amelyben megvan a nyitottság, a fogékonyság a
szövetségesek közötti kapcsolatok és együttműködés korszerűsítésére.
(folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|