 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Tojásgurítás, sibálás - húsvéti népszokások
|
1989. március 27., hétfő - Húsvéti régi népszokásokat elevenítettek fel hétfőn az ország sok vidékén. Dézsából öntözték a lányokat, asszonyokat a Rába-menti, a dél-hansági és a szigetközi falvakban a férfiak. Csoportosan látogattak a házakhoz, ahol pirostojással, sonkával, borral kínálták őket.
A Káli-medence egyik falujában, Kékkúton - ahol a táj szépsége
sok művészt késztetett letelepedésre - életre keltették az egykori
zöldág-járást. A korán kizöldült ágakból diadalívszerű kaput fontak,
s azt végighordozták a falu főutcáján.
A Badacsony környéki falvakban gyermekcsoportok egymással
versenyezve ügyeskedtek: a fűbe elhelyezett hímestojásokat
fémpénzekkel igyekeztek eltalálni. Somlón az idősebb borosgazdák
pincenézőbe mentek. Sorra járták a szomszédok pincéit, s valamennyi
borfajtát megkóstolták. A présházak körül megszemlélték a szőlőtőkék
fakadását. A bakonyi falvakban a domboldalról gurították le a
hímestojásokat. A Komárom megyei Hántán és Vértessomlón hasonlóan
vetélkedtek. Azok győztek, akik a legmesszebbre gurították a
tojásokat.
Az idén is volt sibálás a Fejér megyei Pázmándon. A férfiak
végigjárták a falu portáit és hajlékony fűzfavesszőből font
virgáccsal megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Vesszőzés közben
tréfás rigmusokkal biztatták őket: legyenek frissebbek a következő
hónapokban. A jókívánságaikért pirostojással, kortynyi itallal,
sonkával, virgácsra kötött pántlikákkal kedveskedtek a sibálóknak.
Emmausz-ünnepet ültek a baranyai nagyközségben, Bólyban a német
nemzetiségi lakosok. Hangulatos népszokásuk - amelyet a Rajna és a
Majna mellékéről hoztak magukkal a XVIII. században magyar földre
települt sváb parasztok - a bibliai városra, Jézus és az apostolok
vándorlására utal, de már régóta a tavaszköszöntés és a
vendégbarátság szép ünnepe. Az ősi hagyományhoz híven a szőlőhegy
lábánál levő Kellerdorfba - pincefaluba - mentek a bólyiak. Ott az
emmauszi vacsora emlékére falatoztak, borozgattak, zenéltek,
énekeltek és táncoltak. Később felkerekedtek a családok, s a
pincesort végigjárva köszöntötték rokonaikat, barátaikat. Velük
együtt ünnepeltek az ország más részéből s az NSZK-ból érkezett
vendégeik is. (MTI)
1989. március 27., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|