|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (4. rész)
|
El tudja-e önmagát képzelni ellenzéki pártvezetőként? - tették fel a kérdést a többpártrendszer megvalósításával kapcsolatban Grósz Károlynak. A főtitkár először arról szólt, hogy Mihail Gorbacsovot tájékoztatta, milyen meggondolásokból támogatja az MSZMP a többpártrendszer bevezetést. A társadalom érdektagozódása tényleges igényt teremtett a politikai pártok iránt. Ezt az igényt ki kell elégíteni, s a közös kérdésekre közösen kell majd keresni a választ. A politikai struktúra kérdése minden ország belügye. Ami ez ügyben Magyarországon folyik, az magyar belügy, s a magyar vezetés felelőssége, így a legjobban szolgálja a magyar nép érdekeit. Ami pedig a Szovjetunióban történik, az a szovjet nép és vezetés ügye. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem az egy vagy több párt léte a legfőbb kérdés a demokrácia gyakorlatában. Az MSZMP a következő időszakban a politikai küzdőtéren is kivívja majd a vezető szerepet. Ezért - mondta - nem ellenzéki, hanem győztes párt vezetője akar lenni. A megbeszéléseken - folytatta a magyar politikus - elmondta: az MSZMP kötelességének tekinti, a fejlődés megköveteli, hogy behatóan elemezzék több mint négy évtized történelmi tapasztalatait. Ebbe beletartoznak az 1956-ban történtek is, de - tette hozzá - nem biztos, hogy ez a legfontosabb tanulmányozandó esemény. Hozzátette, hogy Mihail Gorbacsovval áttekintették 1956 nemzetközi vonatkozásait is, kitérve arra, hogyan hatottak mindezek az akkori magyarországi helyzetre, milyen összefüggések vannak a diáktüntetés-felkelés-ellenforradalom eseményláncolata mögött. Harmicnhárom év távlatából higgadtabban lehet megítélni a történteket. A kérdés megközelítésének hangsúlyai a pénteki megbeszélésen azonosak voltak - állapította meg, majd emlékeztetett a szovjet levéltárakban fellelhető dokumentumok közös kutatására vonatkozó megállapodásra. A hiteles dokumentumok tanulmányozása azért is fontos, mert a visszaemlékezések szükségképpen szubjektívak. A magyar-román viszony nem szerepelt a főtitkári megbeszélés napirendjén, de az ezzel összefüggő kérdésekre válaszolt Grósz Károly. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a két szomszédos ország vitája ma már nem csupán két ország ügye. Európai üggyé vált, s Európához tartoznak a szocialista országok is. Mindenki saját meggyőződése szerint nyilvánít véleményt ez ügyben. A kérdés azonban nem zavarja a szocialista országok együtműködését. (folyt.)
1989. március 24., péntek 19:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|