 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Sztrájktörvény - sajtótájékoztató
|
1989. március 23., csütörtök - Halmos Csaba államtitkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Tallóssy Frigyes, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, csütörtökön a parlamenti ülés szünetében sajtótájékoztatón válaszolt a szerdán elfogadott sztrájktörvénnyel kapcsolatos kérdésekre.
Halmos Csaba elmondotta, hogy a törvény megalkotásával a kormány
régi adósságát teljesítette, megszüntette a hosszú évek óta e téren
fennálló jogbizonytalanságot. A viták végül is széles körű
konszenzust eredményeztek, s ennek alapján nem túlzás azt állítani,
hogy az Országgyűlés a világ egyik legliberálisabb sztrájktörvényét
fogadta el. Tartalma összhangban van a nemzetközi ajánlásokban,
dokumentumokban megfogalmazott valamennyi követelménnyel. A törvény
széles lehetőséget biztosít a dolgozói érdekek érvényesítésére,
korlátokat csak a társadalom védelmében állít.
Nagy Sándor a sztrájktörvényt úgy értékelte, hogy Magyarországon
korábban csak a deklarációkban létező, de valóságosan nem
alkalmazott jogot biztosítja. A szakszervezetek alapvetően
érdekeltek voltak abban, hogy egy ténylegesen használható,
magatartási normákat szabályozó törvény szülessék. Arra
összpontosították figyelmüket, hogy a jogszabály semmiképpen se
legyen korlátozó, s ezt a célt sikerült elérni.
Tallóssy Frigyes úgy vélekedett, hogy megfelelő jogszabályt
sikerült alkotni, olyat, amely egyaránt jól szolgálja a
munkavállalók és munkáltatók érdekeit, s remélhetőleg a vita
eredményeként született végleges változatot nem kell majd sűrűn
módosítani.
Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba elmondotta, hogy a
sztrájktörvény vitája mellett nem szorult háttérbe a bérreform
megvalósítása sem. Első lépésként már idén januárban hozzáláttak a
kollektív érdekegyeztetés rendszerének kialakításához, s később a
bérreform további elemei valósulnak meg. A sztrájktörvénnyel
kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormánynak nem állt szándékában
korlátozó jellegű jogszabály megalkotása. Ezzel ugyanis éppen az
ellenkező hatást érnék el, ami nem járulna hozzá a gazdaság
stabilizálásához. Ezért fogadta a kormány nyitottan a különböző
kezdeményezéseket, és jött létre végül is kompromisszumos
megállapodás alapján az elfogadott törvénytervezet. (MTI)
1989. március 23., csütörtök 13:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|