 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15-e vidéken - (Nagy Sándor) (3.rész)
|
Baranya megye Pécsett, a 48-as téren álló Petőfi-emlékműnél
tartott központi ünnepségének Nagy Sándor, a SZOT főtitkára volt a
szónoka.
Március tizenötödike - hangoztatta - kulcs a magyar
történelemhez, mert korszakokat átívelő szellemisége minden
torzításnak ellenállva máig él a nép emlékezetében és szivében. Ez a
nemzet sorsára, helyzetére, vágyaira, nézeteire és törekvéseire
nyíló kulcs az elmúlt évtizedekben nemegyszer avatatlan kezekbe
került, s beletörött a zárba, ahelyett, hogy elfordította volna
azt. Március idusa most nemcsak azért más az előzőkhöz képest, mert
piros betüs ünnepé vált ismét, hanem, mert ma ki-ki szabadon és
nyíltan vállalhatja e nappal kapcsolatos gondolatait és érzéseit.
Csak sajnálni lehet - mondotta -, hogy a jogos sérelmekből eredő
megosztó gondolat miatt nem sikerült mindenütt megvalósítani a
nemzeti összefogást is jelképező közös ünneplést.
A SZOT főtitkára ezután a hazai társadalmi-politikai
intézményrendszer történelmi jelentőségü, átfogó változásairól
beszélt. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is: nemcsak 1848
üzenete, de a kor parancsa is hogy e folyamatot megóvjuk a
szélsőségektől, a súlyos társadalmi megrázkódtatással fenyegető
anarchiától éppúgy, mint azoktól, akik rendcsinálás ürügyén akarják
elhallgattatni a más véleményen levőket.
A szakszervezetek álláspontja - mondotta Nagy Sándor - az, hogy
a leginkább érintett dolgozók tömegei nem zárhatók ki e
változásokból. A reform nem lehet csupán egy szük szellemi-politikai
elit ügye. A pártoknak, a kormánynak és a szakszervezeteknek is
minden eddiginél nagyobb alázattal kell viseltetniük azok iránt,
akik által léteznek, akikért vannak.
Nagy Sándor végül arra emlékeztetett, hogy hazánkban Baranyában
él a legtöbb, együttesen mintegy hatvanezer német, illetve délszláv
anyanyelvü állampolgár. Mint mondotta szerencsére éppen e megye
szinte példaértéküen valósítja meg a gyakorlatban nemzetiségi
politikánk elveit. E megyében különösen nyilvánvaló, hogy a
nemzetiségek léte az egész ország kultúráját, sokszínüségét,
nemzetközi kapcsolatait erősítő, a problémák megoldásának esélyét
növelő érték.(folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|