|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (7. rész) - Nagygyűlés - Nyers (2)
|
A népfelség elvét a szabad választásokon alapuló képviseleti demokrácia képes igazán megvalósítani a mai Magyarországon, ezen az alapon működhet igazán felelős kormányzat. Ez felel meg a nemzeti érdeknek, ez úton lehet a szocializmus eszméit is legjobban alkalmazni honi viszonyainkra. Ma már nem idegenkedünk a sokféleségtől a politikában sem. Igazat mondott Wesselényi a reformkorban: ,,Ugyanazon célra több utak is vezetnek,,. A mi elvünk és gyakorlatunk is ez lehet. Március figyelmeztetése intő számunkra ma is: a nemzeti lét csak vegetál, ha nem alapozódik a függetlenség elvére, ha külső befolyás nyomja el a többség akaratát, vagy ha külső nyomástól válik akaratgyengévé a honi kormányzás. Történelmünk arra tanít, hogy a nemzeti függetlenség nem függhet a körülményektől, az önmagában vett érték és a hiányát nem menthetik a körülmények. Súlyosan megszenvedtük azt, amikor az ország sorsát egykor Bécsből intézték, vesztes háborúba sodortattunk általa. Megszenvedtük azt, mikor Berlin egykori urai sugároztak agresszív befolyást a Szovjetuniótól rettegő, akaratgyenge Horthy-kormányzatra, így sodródtunk bele a második világháborúba. Megszenvedtük azt is, amikor 1948 és 1956 között Moszkvából távvezérelték a magyar politikát, s azt is, amikor 1968 után a brezsnyevi Szovjetunió a reform-ellenességet sugározta szerteszét Kelet-Európában, megbénítani igyekezvén az önálló irányt vett magyar reformpolitikát. A nemzeti függetlenségről sohasem gondolkodhatunk másként, mint Kossuth Lajos, aki így figyelmeztetett: ,,Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság.,, De az óvás, a védelem önmagában kevés. Pillanatra sem feledhetjük kelet-középeurópai kötelességünket és felelősségünket, nem szűnhetünk meg együttérezni a határokon túl élő magyarsággal. Ugyanakkor jövőnket a nemzetek közösségében gondolkodva építhetjük sikeresen. Azt sem feledhetjük, hogy a politika, a gazdaság, a műveltség édestestvérek a nemzeti létezésben, sorsuk egymáshoz kötődik. Vagy előrehaladást mutatnak, vagy egyhelyben topogást, de mindig együtt vannak, és csak együtt boldogulhatnak a korszerűsödés útján. A politikai cél nem versenghet a gazdasági céllal, egyik sem előbbre való a másiknál, de egyik sem hátrébb való, mint a másik, s mindkettő függő viszonyban van a műveltséggel. A három nyomvonalon együtt juthatunk előre. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|