|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Major László nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről (1. rész)
|
1989. márcus 5., vasárnap - Az MSZMP Központi Bizottságának március 7-i, keddi üléséről Major László, a párt szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta, hogy a KB ülésének két fontos témája lesz. Az előzetes javaslat szerint a testület megvitatja az MSZMP akciótervét, Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel. Ebben a tézisszerű anyagban - amelyet előre eljuttattak a Központi Bizottság tagjaihoz - megfogalmazták a legfontosabb belpolitikai problémákat, s azokkal kapcsolatban a párt álláspontját. Az előterjesztés alcíme ,,Szabadság, igazságosság, szolidaritás,, összesűrítve magába foglalja a párt akcióprogramjának lényegét. A Központi Bizottság elé kerülő anyagban olvasható: az MSZMP felvállalja a magyar történelem demokratikus hagyományait, és úgy véli, hogy a magyar társadalomban meghatározók a demokratikus és baloldali erők. Velük kell keresni az együttműködést és a megegyezést a nemzet sorskérdéseiben. Az MSZMP célja a demokratikus szocializmus megvalósítása Magyarországon, az ország visszavezetése a demokratikus fejlődéshez, a nemzet haladása és a személyiség szabadságának biztosítása. Az anyag tételesen felsorolja a politikai, gazdasági élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokat. Az MSZMP álláspontja: a párt a népakaratot kifejező politikai rendszert akar, ami új alkotmányt, jogállamiságot jelent. Az MSZMP céljai között szerepel a nemzeti összefogás, a koalíció; olyan demokratikus közélet megteremtése, amelyet a társadalmilag ellenőrzött többpártrendszer jellemez; a tiszta, korrupciótól, nyerészkedéstől mentes közélet, a bürokrácia korlátozása. Az anyagban megfogalmazták az MSZMP álláspontját az időszerű gazdasági kérdésekkel kapcsolatban is. Az MSZMP véleménye szerint korszerű, a világgazdasághoz szorosan kapcsolódó, hatékony gazdaságot kell létrehozni Magyarországon; meg kell fékezni a gazdaság visszaesését, és meg kell alapozni az új fellendülési szakaszt. Ehhez szükség van az ország eladósodásának megállítására, a világgazdasághoz való szorosabb kötődésre, hazai viszonyaink között pedig a piacgazdaság, a hatékony szociálpolitika megteremtésére. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Major László nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről (2. rész)
|
A párt támogatja a hatékonyan működő tulajdonformák sokféleségét, a vállalkozások szabadságát. Egyetért azzal, hogy az ország költségvetését a társadalom ellenőrizze. A feladatok megvalósításához a források bővítésére törekszik. Az MSZMP fontosnak tartja a társadalmi és a létbiztonság újrateremtését hazánkban; szükségesnek a családok támogatását, a fiatalok helyzetének javítását. Az anyag kitér az MSZMP külpolitikai törekvéseire is. Leszögezi: az MSZMP katonai tömbök nélküli, fegyvermentes, békés világ megteremtésében érdekelt. Ezért támogatja a külföldi csapatok kivonását minden országból. Hisz az egyenrangú, szuverén nemzetek közösségében, baráti kapcsolatot akar a szomszédos népekkel. A párt fontosnak tartja a világban élő magyarokkal a szoros kapcsolattartást. A Központi Bizottság elé kerülő tézisek a párt rövid távra szóló akcióprogramját fogalmazzák meg, s ez az anyag nem tekinthető a párt hosszú távra szóló programnyilatkozatának - azt a következő pártkongresszusig kell kidolgozni. Az írásos anyaghoz Berecz János, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja fűz majd szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság második napirendként Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját hallgatja meg időszerű nemzetközi témákról, köztük a világpolitika és kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseiről. Ehhez a témához nem készült előzetesen írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kérdéseket is megtárgyal a testület, majd arra a kérdésre, hogy mi az MSZMP álláspontja március 15-e méltó megünnepléséről, így válaszolt: - Március 15-e valószínűleg szóba kerül majd a Központi Bizottság ülésén is, hiszen az MSZMP a Hazafias Népfronttal együtt elindítója volt annak a javaslatnak, hogy az 1848-as forradalom kitörésének napja nemzeti ünnepünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspontja, hogy ennek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és konszenzus ünnepévé kell lennie. Ezért az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványát, amelyben arra szólította fel népünket, hogy a nemzet együtt ünnepelje meg március 15-ét. (MTI)
1989. március 5., vasárnap 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|