|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A Kapu pert indított a Pénzügyminisztérium ellen (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - A Kapu című folyóirat pert indított a Pénzügyminisztérium ellen, mivel - a szerkesztőség véleménye szerint - az nem teljesítette a sajtó tájékoztatására vonatkozó, törvényben előírt kötelezettségét. Egyben kérte a bíróságot, kötelezze az alperest a Magyar Televíziónál végzett pénzügyi vizsgálati anyag átadására. A pert pénteken tárgyalta a Fővárosi Bíróság.
A kereset szerint a Kapu főszerkesztője tavaly novemberben a minisztérium sajtóirodájától kérte: bocsássák lapja rendelkezésére a televíziónál végzett pénzügyi vizsgálat dokumentumait, mivel értesülése szerint azok a közvélemény érdeklődésére számot tartó adatokat tartalmaznak. A sajtóiroda ezt megtagadta, majd az írásban megismételt kérést az illetékes pénzügyminiszter-helyettes ugyancsak elutasította. A lap a sajtótörvényre hivatkozik, amely általános tájékoztatási kötelezettséget ír elő, amikor úgy rendelkezik, hogy az állami szervek a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni a hiteles, pontos és gyors tájékoztatást. Brády Zoltán főszerkesztő álláspontja szerint a kérést azon az alapon sem lehet megtagadni, hogy az abban szereplő adatok közzététele sértené az állampolgárok és a jogi személyek jogait, törvényes érdekeit. Ha a vizsgálat dokumentációja netán olyan adatokat tartalmazna, amelyek a Magyar Televízió, illetve az ott dolgozók jogilag, vagy etikailag elmarasztalható magatartását bizonyítják, - ezeknek az adatoknak a nyilvánosság előli elzárása nem törvényes érdek - olvasható a keresetben. A jogilag minősíthető, vagy erkölcsi visszásságok nyilvánosságra hozatala közérdek, ezért a sajtó egyik fontos feladata az ilyen esetek publikálása. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a felperes keresete nem megalapozott, a sajtótörvény ,,indokolatlanul kiterjesztő értelmezésén,, alapul, s figyelmen kívül hagyja az ellenőrzésről szóló jogszabályokban foglaltakat. Az állami pénzügyekről szóló törvény, illetőleg annak végrehajtási rendelete részletesen meghatározza a minisztérium feladatait és lehetőségeit. E jogszabályok meghatározott kör tájékoztatását teszik csak lehetővé, s nem a közvéleményét. Másrészt nem a Pénzügyminisztérium feladata, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot egy konkrét ellenőrzés eredményeiről, ez a kötelezettség az ellenőrzött szervet, vagy annak felügyeleti szervét terheli. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 14:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|