|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Vita a miskolci alacsony komfortfokozatú lakótelepről (1. rész)
|
1989. február 14., kedd - Az utóbbi napokban Miskolcon, sőt országszerte élénk vitát váltott ki, hogy a város tanácsa február 2-i ülésén 161 alacsony komfortfokozatú lakás telepszerű felépítését határozta el. Egy magát gettóellenes ideiglenes bizottságnak nevező miskolci csoport tiltakozó nyilatkozatot hozott nyilvánosságra. Ebben tömeges diszkriminációnak nevezte a tanács döntését és követelte egy új alternatíva kidolgozását.
Kedden Miskolcon, a városi tanács székházában széles körű vitát rendeztek a kérdés tisztázására. Megalapozott állítások, mesterségesn szított indulatok, tájékozatlanságból adódó vélemények és okos érvek csaptak össze. Jelen voltak a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének vezetői is. Kovács László, a városi tanács elnöke, a terv kidolgozásában résztvevő szakemberek közreműködésével részletesen a résztvevők elé tárta a telep létrehozásának elveit és pontról-pontra cáfolta azt, hogy valamiféle cigány-gettót szándékoznak kialakítani. Mint elmondta, a 161 alacsony komfortfokozatú szoba-konyhás, de az alapvető közművekkel ellátott, 34,5 négyzetméter alapterületű önállóan körbekerített lakás a terv szerint a Sajó partján, a város belterületén épül fel. A város vezetését nem a cigánylakosság gettóba terelése vezette a terv elkészítésénél, hanem az a valós igény, hogy ezek a lakások egy minőségi fokozatot jelentenek az emberhez nem méltó jelenlegi lakásállapotok és az összkomfortos távfűtéses lakások között. Nem cigánykérdés, hanem a város lakásgazdálkodásának szerves és fontos része a kezdeményezés. A miskolci cigányság jelenlegi életkörülményeit jelentősen javítja a már az idén, a kivitelezés első ütemében elkészülő 94 lakás. Jelenleg kalyibákban, putrikban, embertelen körülmények között élő cigánycsaládok lakásgondjai oldódnak meg ezzel. Rámutattak, hogy víz, villany, zuzalékos út vezet minden lakáshoz, az autóbusz a valótlan állítással szemben nem egy kilométerre, hanem csupán fele távolságra van, az óvodás és iskolás korú gyerekeket pedig reggel és este külön buszjárat szállítja majd a szülők által megjelölt gyermekintézménybe. Horváth Béla, a miskolci cigánytanács elnöke, a miskolci cigánynegyedekben végzett alapos vizsgálódásokra hivatkozva úgy nyilatkozott: (folyt.köv.)
1989. február 14., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|